A magyarok márciusban is az európai rezsi töredékét fizették

Márciusban is megtartották legkedvezőbb pozíciójukat az Európai Unióban a magyarországi bruttó lakossági végfelhasználói villamosenergia- és földgázárak. A szélesebb merítést – a teljes európai összevetést – nézve a kijevi gázrezsi a budapestinek a kétharmada volt, az ukrán főváros áramrezsije kicsivel már magasabb volt a magyarországinál – mutatta ki a finnországi VaasaETT friss elemzése.

Budapestnek elég az európai rezsi töredéke is

Az áram összességében mintegy 1 százalékkal lett olcsóbb Európában az euróban számolt adatok szerint. Az euróra történő átváltás miatt a magyarországi adatok is módosulhatnak hónapról hónapra, de forintban több mint tíz éve ugyanazon a csökkentett, majd alacsony szinten befagyasztott szinten állnak. Ez magyarázza a budapesti adat évek óta verhetetlenül kedvező szintjét. Azért budapesti, és nem magyarországi, mert az elemzés a vizsgált országok fővárosainak meghatározó szolgáltatójának a díjait veti össze. Igaz, Magyarország esetében a budapesti és az országos rezsiadatok azonosnak mondhatók, de más országokban lehetnek érezhető különbségek országon, sőt, a fővároson belül is. 

A márciusi budapesti áramtarifa 9,04 eurócent volt. Ez nem egyszerűen alacsonyabb érték a többi európai fővárosénál, hanem sok esetben azokénak a töredéke. 

Bár kisebb-nagyobb mértékben más országok kormányai is igyekeznek védeni a lakosságot az áram- és gázárak elszabadulásától, a magyarországinál azonban jóval kevésbé hatékony eszközöket vetnek be. Elsősorban a 2022-es energiaválság hónapjaiban voltak aktívak. Az elmúlt évet és az ideit azonban már az előzőleg adott adó- és más kedvezmények visszavonása jellemzi.

A ljubljanaiak most jól megjárták

Ezzel jártak most pórul a szlovén fővárosban. Télen ársapka akadályozta meg az áram drágulását, de ezt márciusban megszüntették. Az eredmény: 6 százalékkal emelkedett az áramrezsijük. Többek között Brüsszelben és Rómában is magának az áramnak (elektronnak) a drágulása emelte a bruttó végfelhasználói díjat. Viszont Oslóban, Tallinnban Vilniusban Rigában és még néhány fővárosban éppen az áram olcsóbbá válása engedte lejjebb a tarifát 11, 17, 9 és további százalékokkal. Az oslói adat így a budapestinek körülbelül az 1,2-szerese volt, a balti fővárosoké viszont több mint a háromszorosa. (Márciusi elemzésében a VaasaETT tizenöt főváros áramárváltozásához fűzött magyarázatot.)

Speciális szélső értékek a gáz esetében

Stockholmban azért tartósan magas, egyben a legmagasabb az uniós lakossági gázár, mert Svédországban a háztartásokra nem jellemző a gázhasználat. Az összesen 77 ezer gázhasználóból 50 ezret egy elszigetelt stockholmi rendszer lát el. Így a svéd háztartásoknak fajlagosan nagyon magas költségeket kell megtéríteniük, márciusban ez a budapesti tizenháromszorosát tette ki. Korábban volt ennél nagyobb különbség is.

A budapesti gáztarifa ugyanazért – a rezsicsökkentésnek köszönhetően – a legalacsonyabb az Európai Unióban, mint a villamos energia. Ám a teljes európai összevetésbe bekerülő kijevi ár a hazainál is kisebb. Ukrajnában ugyanis szintén befagyasztott árakat alkalmaznak. Épp néhány napja jelentették be, hogy ezeket meghosszabbították 2025-re is. (Az ukrajnai árak április végétől a következő év áprilisa végéig érvényesek.) 

Márciusban nem voltak kiugró nyertesei és vesztesei sem a lakossági európai gázpiacnak. A VaasaETT által kiemelt öt esetben is csak 1 vagy 2 százalékos változás történt vagy a gázár (molekulaár), vagy az energiaadó, vagy mindkettő módosulása miatt. Tizenöt fővárosban a februári szinten maradt a gáztarifa. A finn cég kiemelte, hogy márciusban a fix lakossági tarifák kicsit magasabbak voltak a változó árasoknál.