A fejetlenség létra – így profitálhat Magyarország a vámháborúból

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írta friss közleményében a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.

A vámok alkalmazása korábban gyakran használt kereskedelempolitikai eszköz volt, és a történelmi példák azt mutatják, hogy a vámok és kereskedelmi korlátozások hozzájárulhatnak egyes iparágak megerősödéséhez és nemzetgazdaságok felzárkózásához. Hosszú éveken át többek között az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Japán, Kína és Dél-Korea is vámok és egyéb korlátozások összetett rendszerével védte évtizedeken keresztül egyes szektorait. A legtöbben csak a fejlettség egy bizonyos szintjének elérése után kezdték el szorgalmazni a vámok leépítését és a szabadkereskedelmet.

Az átmenet nem mindig volt egyszerű. Az Egyesült Államok az 1929-es gazdasági világválsággal küszködve is a vámok kedvező hatásában bízott, a több száz termékre vámot vagy vámemelést elrendelő 1930-as Smoot–Hawley-törvény azonban visszafelé sült el, évekig tartó kereskedelmi háborúba torkollt, ami tovább súlyosbította a krízist. Washington akkor feladta a vámháború politikáját, és felkarolta a szabadkereskedelem gondolatát.

Nyakunkon az újabb vámháború

Ez a szemlélet II. világháború után a világ legnagyobb részén évtizedeken keresztül megingathatatlan volt. A kilencvenes években, a globalizáció fénykorában pedig a vám már-már szinte szitokszónak számított. Ám az egypólusú világgazdaság felbomlásával újabb nagy fordulat következett, Kína mint potens új kihívó megjelenésére az előző évtized végén az Egyesült Államok ismét a vámpolitika feltámasztásával válaszolt.

Ráadásul az USA–Kína-töréspont mellett új szintre emelkedett az EU–Kína-ellentét is, az elmúlt időszak geopolitikai eseményeinek tükrében pedig egyre több ország kezdte el újraszervezni nemzetközi kapcsolatait. Az sem elhanyagolható, hogy ezek a szereplők együttesen a világ GDP-jének mintegy 60 százalékáért felelnek.

Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója úgy véli, hogy a kelet-közép-európai térség, és így Magyarország ebben az új világgazdasági korszakban is folytathatja a fejlődést. Sőt, szerinte minden okunk megvan bizakodni a lendület erősödésében. A régió ugyanis ismét a külföldi működőtőke, az FDI világszerte kiemelten fontos célpontja lehet, méghozzá több, egymást erősítő folyamat révén.

Magyarország helyzete továbbra sem rossz

„A beruházáspolitika változásának jelei már jól látszanak az ázsiai és ezen belül a kínai projektek alakulásában, hiszen teljesen újfajta, úgynevezett exportplatform típusú és vámkikerülő beruházásokat is sikerült elnyerni az utóbbi időszakban. A sikerek alapja az EU-tagság és az ebből fakadó hozzáférés a huszonhetek egységes, mintegy 450 milliós piacához. Szintén fontos az az egyszerű összefüggés, hogy a vámok növelése egy adott szektorban szabad tőkemozgás mellett a beáramló tőke mennyiségének növeléséhez vezet, mivel a vámok megfizetése helyett olcsóbbá válik a gyártókapacitás kiépítése” – emelte ki Joó István.

Hozzátette, hogy a magyar kormányzat az utóbbi években hatalmas erőfeszítéseket tett a szélrózsa minden irányába a kiegyensúlyozott gazdasági és befektetési kapcsolatrendszer kialakításáért. Emiatt kijelenthető, hogy ma az Európai Unióban hazánk ápolja a legmagasabb szintű politikai kapcsolatokat a két szuperhatalommal, Pekinggel és Washingtonnal. Ezt a helyzeti előnyünket tudtuk és a jövőben is szeretnénk gazdasági területen kamatoztatni.