A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kísérleti statisztikája új fényt vet a magyar gazdaság térszerkezetére: első ízben publikáltak olyan részletes adatokat, amelyek megmutatják, hogyan oszlanak el országosan a helyi iparűzési adóból (HIPA) származó bevételek – településenként, járásonként, ágazatonként. A 2023-ra vonatkozó adatokból kirajzolódik a magyar gazdasági aktivitás és önkormányzati bevételi lehetőségek egyenlőtlensége: Budapest és a megyei jogú városok jóval az országos átlag felett teljesítenek, míg a kisebb városok és községek jelentősen lemaradnak.
A statisztika szerint 2023-ban országosan egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott. Ezzel szemben Budapesten ez az érték 297 ezer forint volt, míg a megyei jogú városok szintén az országos átlag fölé kerültek. A többi város és a községek viszont már nem tudták tartani a lépést – az adatok alapján komoly különbségek húzódnak meg a települések gazdasági potenciálja mögött.
Az országos HIPA-bevétel 40 százalékát, azaz 498 milliárd forintot Budapest adta. Kiemelkedően teljesített az V. kerület, amely egyedül 275 milliárd forint iparűzési adót hozott – ez önmagában az összes hazai HIPA-bevétel 22 százalékát jelenti. A számok jól mutatják, mekkora súlya van néhány kiemelt városrésznek a nemzetgazdaságban.
Az ágazati bontás szerint a HIPA-bevétel koncentrált: három szektor – a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar – adta a teljes adóbevétel közel felét. Ez is tükrözi, mely szektorok dominálják a gazdasági életet, és hol keletkezik a legnagyobb értékteremtés.
A statisztika kísérleti jellege ellenére komoly lehetőségeket rejt magában. Hasznos alap lehet gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozásához, különösen önkormányzatok, befektetők vagy kutatók számára. A KSH jelezte:
a jövőben tovább bővítheti az elemzést új adatforrások, módszertani fejlesztések és részletesebb bontások révén.
Az egy lakosra jutó HIPA-bevétel adatai ugyanakkor nemcsak a gazdasági aktivitásra világítanak rá, hanem az önkormányzatok mozgásterére is, hiszen ez a bevétel helyben hasznosul. A települések közötti különbségek ezért nemcsak statisztikai érdekességek, hanem egyben fejlesztéspolitikai kihívások is.
Kiderült, mennyi pénze van valójában Budapestnek: egyetlen nap alatt irdatlan összeg ment el – csütörtökön már Rákosrendezőt is fizetik
Holnap mérföldkőhöz ér a rákosrendezői óriásberuházás. Budapest anyagi helyzetéről most friss adatok láttak napvilágot, de továbbra sem világos, miből lesz képes előteremteni a Mini-Dubaj, pontosabban a majdani építkezés helyszínének vételárát. Azt már tudjuk, mennyi pénz jött be az iparűzési adóból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.