Visszavonulás: Zelenszkij meghátrált a korrupcióellenes szervezetek ügyében

Az ukrán elnök gyors pálfordulással próbálja menteni saját pozícióját, miután bel- és külföldön is erős nyomás nehezedett rá. Kijev ugyan visszaállította két kulcsfontosságú korrupcióellenes hivatal függetlenségét, de a bizalom megingott, és a rendszer szintű problémák megmaradtak – írta a Magyar Nemzet.

Az ukrán parlament elsöprő többséggel, 331 szavazattal fogadta el azt a törvényt, amely újra függetlenné teszi a Nemzeti Korrupcióellenes Irodát (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészséget (SAPO). 

A döntést Kijevben reformként ünneplik, ám valójában egy erős belpolitikai és nemzetközi nyomásra meghozott hátraarc volt. A 12414-es törvény elfogadása után ugyanis tömegtüntetések robbantak ki Ukrajna-szerte, és az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok is világossá tette: ha nem áll helyre a jogállamiság, az uniós csatlakozás és a pénzügyi támogatások is veszélybe kerülhetnek.

Volodimir Zelenszkij elnök a tiltakozáshullám hatására gyorsan benyújtotta a függetlenséget helyreállító javaslatot – annak ellenére, hogy korábban épp ő írta alá a sokat bírált korlátozást. A parlament illetékes bizottsága példátlan egyhangúsággal állt a módosítás mellé, ám a szakértők szerint nem reformról, hanem pánikszerű visszakozásról van szó.

„Zelenszkij lépése nem előre-, hanem hátralépés: a társadalmi nyomás és a nyugati donorok elvárásai miatt volt kénytelen meghátrálni” – fogalmazott egy neves ukrán elemző.

Megmenekültek a korrupcióellenes hivatalok

A módosítás alapján a NABU és SAPO

• újból mentesülnek a főügyészség közvetlen befolyása alól;
• a főügyész és apparátusa nem avatkozhat be a nyomozásokba;
• valamint visszaállnak a korábbi jogkörök, amelyek a befolyásmentes korrupcióellenes vizsgálatok alapfeltételei.

Bár a döntést a polgári társadalom és a nyugati partnerek nyomása kényszerítette ki, a korrupció mély gyökerei továbbra is jelen vannak az ukrán államban. Egyre több sajtóértesülés számol be arról, hogy magas rangú tisztviselők – például vámtisztek – vagyonnyilatkozatai és tényleges életkörülményei köszönőviszonyban sincsenek egymással. 

Az efféle esetek – amelyeknek épp a NABU és SAPO volna hivatott utánajárni – aláássák az ukrán állam elszámoltathatóságába vetett bizalmat. A külföldi támogatók, különösen az uniós források kezelése kapcsán, egyre nagyobb szigorral vizsgálják: valóban megvalósulnak-e a beígért reformok, vagy csak látványelemekről van szó.

Szakértők figyelmeztetnek: bár a függetlenség helyreállítása fontos gesztus, a hatalmi elitek és az oligarchák befolyása továbbra is jelentős. Nem véletlen, hogy a SAPO és a NABU sok vizsgálata éppen ilyen köröket érintett, s nem véletlen, hogy a szervezetek ellehetetlenítésére korábban törvényhozási kísérletek történtek.