Hihetetlen siker Debrecenből: világszínvonalon becsomagol bármit a magyar cég

Az Sz. Variáns Kft. jelenleg 75 alkalmazottat és száz megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat, eredményességét az elmúlt évtizedben több mint 60 százalékkal növelte. A ma már dinamikusan fejlődő magyar családi vállalkozás forgalma megközelíti a 2 milliárd forintot. Folyamatos innováció jellemzi a cég fejlődését, elsőként honosították meg a mikrobordázott natúr és színes hullámpapírból készült csomagolásokat. A csomagolás fejlődését a mesterséges intelligencia tovább gyorsítja. 

Az elmúlt három évtized számos szakmai elismerést hozott a vállalkozásnak. Ma évente tízmillió darabot meghaladó prémium- és luxuscsomagolást gyártanak a 4500 négyzetméteres telephelyen, több mint 30 high-tech munkagépet üzemeltetve. A családi vállalkozás árbevételének mintegy 70 százalékát a kiskereskedelemben forgalmazott termékek csomagolása, valamint a merev falú dobozok és marketingcélú csomagolások adják. Referenciái között szerepel:

•  a Gerbaud, 
• a Stühmer Édesség, 
• a St. Andrea Borház, 
• a Richter Gedeon Zrt. 

A vállalat a közelmúltban a Demján Sándor Programban közel 200 millió forintos támogatást nyert el, ennek segítségével üzemelheti be az év végéig az ultraibolya nyomtatási technológiát használó 5 szín plusz lakkozásra alkalmas Heidelberg nyomdagépét.  A csomagolástechnika szédületes fejlődéséről, az ehhez való alkalmazkodásról és a mesterséges intelligencia okozta kihívásokról is beszélt a Világgazdaságnak Szakál János.

A csomagolástechnika elképesztő változáson ment keresztül az elmúlt húsz évben Magyarországon is. A kartondobozgyártásból egy egészen kreatív iparág alakult ki. Hogyan lehetne jellemezni ezt a technológiai fejlődést?

A technológiában utolértük a globális szereplőket, amihez nagyban hozzájárultak az uniós források. Mi 31 éve űzzük ezt a szakmát, de abból húsz évig nem volt mit csomagolni. A rendszerváltáskor a könnyűipar elvérzett, tönkrement, nem készültek itthon termékek. A globális szereplők a termékeik csomagolását is hozták magukkal. Az első meglendülés a 2000-es évek közepén kezdődött, amikor megjelentek a kézműves termékek. Onnan eredeztetem az újkori csomagolást, így a mi történetünket is, onnantól kaptunk komolyabb megrendeléseket. A mai cégvezetők vagy marketingvezetők már a rendszerváltás után születtek, ők teljesen más szemlélettel építenek egy brandet. Ma már az igényes csomagolás alap. Aki márkát épít – legyen az akár egy kávézó –, ott elengedhetetlen és elvárás a minőségi csomagolás. Ha egy vállalkozás áldoz erre, ott a számok egészen mást mutatnak, ezt mi is látjuk az ügyfeleink esetében. A prémiumkategóriához értünk leginkább, a magas hozzáadott értékű csomagolóeszközökhöz. Nagyon komoly és erős a formatervezői hátterünk a hagyományos nyomdákhoz képest. Hamarabb volt formatervezői hátterünk, mint eszközparkunk, azt utána kezdtük el építeni.

Szeretik, ha egyedi igényekkel jelennek meg a megrendelők?

Igen, mert akkor elindul a közös együttműködés, és stabilabbá válik a kapcsolat. Szinte minden olyan eszközzel rendelkezünk, ami a minőségi csomagolóeszköz gyártásához kell, esetleg a mérettartomány lehet kérdéses, amikor ki kell adni egyes esetekben alvállalkozónak a munkát. Ez egyébként gondja is a magyar csomagolóiparnak, hogy mindenki mindennel kénytelen foglalkozni, miközben nem elég nagy a piac.

Egy vállalkozás fejlődésében az export kulcskérdés. Milyen terveik vannak az export részesedésének növelésére, milyen országokban gondolkodnak? 
A vállalat megoldásai már jelen vannak Németországban, Romániában, Szlovákiában és Skóciában. Az export pedig jelenleg az árbevétel mintegy 12 százalékát adja. A 2029-ig szóló stratégiai terv szerint azonban ezt az arányt 30–40 százalékra kívánjuk növelni, kihasználva a meglévő kapacitásokat és az új termékkör nyújtotta lehetőségeket.

A cég innovációs potenciálja az ön vezetői szemléletéből fakad, vagy az egész menedzsment ebben a szemléletben dolgozik?

Nyilván tőlem indul, aztán a menedzsment mögém áll. De sokszor hoztam balga döntést is, amikor nagyobb volt bennem az akarat. Mára megtanultam, hogy a kollégákat be kell vonni, átbeszélni, és utána döntéseket hozni. Nemrégiben jártam Heidelbergben a gépvásárlás kapcsán, ahol mutattak több új felületnemesítési megoldást, ami azonnal elindította bennem is a gondolkodást. Ugyanis fel kell készülnünk, mert az összes technológiai újítás egy szempillantás alatt robban meg. Ez történt például a 3D UV lakkal tíz évvel ezelőtt, bár nekünk öt évet kellett várnunk, hogy be tudjuk szerezni a gépet. Sőt már egy évig magyarázkodnunk kellett, hogy hamarosan meglesz a gépünk.

A műanyag csomagolások kivezetése, háttérbe szorítása ad több teret a papíralapú gyártásnak?

Látjuk a statisztikákat, hogy a papír előretört, de néha nehéz eldönteni, hogy a trend befolyásolja ezt, vagy a tehetségünk révén jutunk előbbre. A műanyag csomagolásban is elképesztő fejlődés van. Számos területen érzékelhető, hogy kiváltják azt. Elég csak arra gondolni, hogy ma egy elektronikus termék dobozában nem habbetét van, hanem papír. De tudni kell, hogy még mindig hatványozottan drágább a papír.

A papírárak hogyan alakultak az elmúlt évek válságai után? A Covid vagy a háború mekkora hatással volt az ellátási láncokra, illetve az alapanyagárakra?

Nagyon nagy káosz alakult ki a koronavírus járványt követően. Akkora visszaesés nem volt, de hullámzóbb volt a termelés, voltak korrekciók. A járvány végére viszont annyira felpörgött a forgalom, hogy bepánikolt a piac, kialakult egy kényszerkeresleti állapot, és a papírgyárak nem tudták követni az igényt. A fogyasztás nem nőtt, de mindenki be akart tárazni, hogy ne legyen kiszolgáltatva egy esetleges hiánynak. Volt olyan eset, hogy a papírgyár márciusban lezárta az az évi rendelések befogadását. Erre a pánikra jött az orosz–ukrán háború , az energiaválság, ami 60–100 százalékos áremelést indukált a piacon mintegy fél év alatt. A mozgó energiaárak miatt a papírnak is napi ára volt, így a nagy kereslet mellett jelentős áremelkedés is kialakult. Ilyenkor megjelenik az emberi kapzsiság is, a nyerészkedés. Mindenkinek tele volt a raktára, visszaesett a gazdaság a háború miatt, ott volt a nagyon drágán megvásárolt alapanyag, nem mozdult a raktárból, ami komoly likviditási problémákat is okozott. Ez másfél évig tartott, utána kezdtek el csak lassan visszakorrigálni az árak, de már nem eredeti árszínvonalra. Nagyjából 40-60 százalékos áremelkedést kellett érvényesítenünk, ami nem volt könnyű, hiszen mi nem egy multinacionális vállalat vagyunk. De mostanra konszolidálódott a helyzet.

Használják a mesterséges intelligenciát (MI) a gyártásban, termelésben készletezésben?

Használgatjuk már. Nemrégiben kezdtük el használni például arra, hogy számításokat végezzen, hogy a gyűjtődobozba mennyi termék fér bele. Órákat spórolunk vele, köbméteresíteni tudjuk a mennyiségeket, tudjuk, mennyi raklap lesz a végén. Már az ajánlatszámítás pillanatában segít meghatározni a köbméter mennyiségét, könnyebben tudunk árat számolni. A gyártás programozásban is fogjuk tudni használni. Ami nagyon érdekes, hogy megjelenik a grafikai termelésben. Ez nagy kihívás lesz, mert a MI nem fogja nézni, hogy milyen eszközparkja van az adott cégnek, hanem megtervezi, odaadja a laikus vevőnek, hogy ezt kérd. Ha olyan megoldásokat tervezett, amit nem tudunk megoldani, akkor vajon mi történik, ez még kérdéses. A mi grafikusaink tudják irányítani a vevők igényeit, de ha ez megfordul, az okozhat nehézségeket. Ezzel szerintem nem számol még a szakmánk.

Az elmúlt évtizedben többszörösére nőtt a cég forgalma. Mi volt a legfontosabb stratégiai lépés, amely ezt a dinamikus növekedést lehetővé tette?

Minden öt-hét évben megtalált bennünket egy munka, ami adott egy nagyobb lendületet. Persze rájöttem, azért tudott megtalálni, mert már készen álltunk rá. Akkor mindig léptünk a fejlesztésben is egy nagyobbat, bővítettük a telephelyet, vagy megvettük a legmodernebb eszközöket.

A cég jelentős számban foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozókat. Milyen kihívásokat és előnyöket jelent ez a mindennapi működésben?

2014-től kezdődött egy őrület, amikortól elkezdődött az egymillió munkahely teremtése, amit a debreceni régióban nagyon megéreztünk. Olyan iparosodás zajlik, ami munkaerő-problémákat okozott az elmúlt tíz évben. Ahogy az autóipar visszaesett az elmúlt másfél évben, megállt a fluktuáció, most nem kell napi szinten küzdeni a munkaerőért. De szakirányú végzettségű munkaerőt nem találunk, őket nekünk kell betanítani és képezni. Meg kell hozni azt a döntést, hogy felveszek valakit, akiről majd fél év múlva derül ki, hogy valóban szereti-e ezt munkát. Ha addig marad, akkor elképzelhető, hogy hosszabban is. De fél évig nem termel a munkájával semmit, ezt a kockázatot vállalnunk kell. A megváltozott munkaképességű dolgozók külső alvállalkozói szerződés keretében dolgoznak, speciális célszervezetek alkalmazásában. Ők végzik el a magas hozzáadott értékű feladatokat, mint például a hajtogatást, a térbeli ragasztást és az összeállítást. Ezek jellemzően olyan precíz, kézi műveletek, amelyek csak korlátozottan vagy egyáltalán nem gépesíthetők. Munkájuk elengedhetetlen a magas minőségű csomagolások előállításához.