Hiába stabil az áramellátás, a felszín alatt sok a baj

Bár megerősítették a magyarországi villamosenergia-rendszer működésének 2024-es adatai, hogy továbbra is stabil az ország áramellátása, igazolták az erőműpark átalakításának szükségességét is. E munka folyik, de még idő, hogy beérjen a gyümölcse.

A vizsgált évben tíz olyan erőműtársaság nagyerőművének volt áramtermelő engedélye Magyarországon, amelyek beépített teljesítménye meghaladta az 50 megawattot – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Mavir közös kiadványából. E társaságok 

• az Alpiq Csepel Kft.,
• a Bakonyi Erőmű Zrt.,
• a Budapesti Erőmű Zrt.,
• a Dunamenti Erőmű Zrt.,
• a felszámolás alatti ISD Power,  
• az MVM Mátra Energia Zrt.,
• az MVM Balance Zrt.,
• az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.,
• a Pannongreen Kft.
• és a Uniper Hungary Kft.

A tíz nagyerőmű jegyzett tőkéjének a 86,63 százaléka magyarországi bejegyzésű tulajdonosé, döntően az MVM csoporté.

Fél és 50 megawattos közötti, engedéllyel is rendelkező erőműve 564 társaságnak volt, ezek együtt 859 erőműegységgel rendelkeztek. Ám csak a négyötödük, 412 társaság termelt áramot, mégpedig 643 erőműegységgel. 

Javult az export és az import aránya

A villamos energia termelése 2024-ben 5 és fél százalékkal, 474,7 Petajoule-ra nőtt, de ennél fontosabb, hogy közben a felhasználás stagnált. Ennek köszönhetően ugyanis az ország kevésbé függött az áramimporttól, és több áramot tudott exportálni. Magyarország villamosenergia-behozatala 2024-ben a 2023-as felére, de például a 2018-as mennyiség bő nyolcadára esett. Emellett a megújuló alapú energiatermelés abszolút nagysága és a teljes termelésen belüli súlya is nőtt, a 2024-es arány már 43,7 százalék volt. 

Az áramtermelés (tehát nem a teljes, a hő előállítását is tartalmazó energiatermelés) évek óta zöldült. A felhasználáson belül is egyre nagyobb az aránya. 2024-ben már 24 százalékot tett ki, míg tíz évvel korábban, 2014-ben 7,3 százalékot.

Az országban megtermelt áram 30-32 százalékát használták fel áram és hő előállítására az elmúlt években. 2024-ben ez az arány nőtt. Kismértékben emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) egységének előállításához szükséges áram mennyisége is.

Nem mindegy, milyen az áramellátás háttere 

Elemzésében a MEKH-Mavir páros kiemelten kezeli azt a kérdést, hogy hogyan hat a hazai erőműpark összetétele, működése és az erőművek képességei a villamosenergia-rendszer (VER) szabályozhatóságára, végső soron az ellátás biztonságára.

Csak félig örülhetünk a naperőműveknek

Az egyik ilyen fő terület a napszak- és időjárásfüggő erőművek, lényegében a naperőművek terjedése okozta kihívás. Az áramrendszer egyensúlya ugyanis nehezen – csak hatalmas költségek árán – tartható meg, amikor az erőművek tömege termel úgy, hogy

• a hálózatba engedett áram mennyisége folyamatosan ingadozik,
• a működése alig tervezhető,
• ráadásul a kínálata messze nincs összhangban a kereslettel.

Az említett hatalmas költség abból adódik, hogy a VER egyensúlya érdekében folyamatosan más erőműveket kell extra pénzen kisebb, illetve nagyobb termelésre utasítani. Ezek az erőművek erre előzőleg szerződtek a Mavirral, de a nekik fizetett díj drágítja az áramot, rontva a piaci felhasználók versenyképességét. 2024-ben a kiegyenlítő energia kapacitásdíja mintegy 40 százalékkal, 110,8 milliárd forintra csökkent, a szabályozási díja mégis a harmadával, 31,3 milliárd forintra emelkedett. E közel 150 milliárdnak persze nem fogható az egésze a naperőművekre, de a nagyja igen. Látszik tehát, hogy az energiatermelést úgy kell zöldíteni, hogy a zöldülés ne okozzon kiugró terheket. E célt szolgálják a naperőmű-építésektől jóval elmaradó, de az állami támogatások révén talán felzárkózó energiatároló-telepítések. Egyaránt nyerhető állami támogatás ipari és lakossági szintű tárolóberuházásokra. 2024-ben kismértékben tovább bővült a szabályozható energiatárolói kapacitás.

A szabályozhatóság egy erőmű vonzereje

Az sem mindegy, hogy mekkorák az erőműpark szabályozásba bevonható kapacitásai. A túlbuzgó naperőművek miatt például a Paksi Atomerőmű – messze nem szabályozásra kitalált – termelését 2024-ben 11-szer kellett visszafogni, illetve más okból még kétszer. Bár a két, felépítendő paksi blokk kapcsán azok szabályozhatóságát eleve előnyként emelik ki, fontos leszögezni, hogy egy atomerőmű pont akkor szolgál jól, ha folyamatosan és nagy teljesítménnyel termel. 

E kapacitások bővítése tart.

• A Tisza II. Erőműben egy 499 megawattos, kombinált ciklusú blokkot terveznek indítani 2028 végén,
• egy másikat 2029-ben,
• a Mátrai Erőműben egy hasonló, 650 megawattost 2028-ban,
• továbbá egy 38 megawattos hulladékégetőt 2029-ben.
• A Kelenföldi Erőműben 2027-től egy 50 megawattos gázturbinás blokkot terveznek üzembe helyezni.

Azt, hogy megbízható rendszerszabályozás és energiaellátás nincs gázüzemű erőművek nélkül, egyelőre az energiatermelés karbonmentesítésére való törekvés mellett sem szabad figyelmen kívül hagyni. Nem is hagyja a figyelmen kívül a magyar energiastratégia. Igaz, a piac által vártnál kisebb mozgásteret hagy a szélerőműveknek, és bár a földhő hasznosításának komoly hátszelet ad, az elsősorban a hőtermelésben vethető be.

Intézkedések sora született 2017 óta annak érdekében, hogy a fogyasztókat is be lehessen vonni a VER szabályozásába. Ezek közül kiemelendő, hogy 2023 óta a kis energiatermelők és felhasználók energiaközösségeket hozhatnak létre, amelyek működését az úgynevezett aggregátorok illesztik a VER-éhez. Él egy pótlólagos kapacitásdíj is, amely a korábbinál pontosabb termeléstervezésre (menetrendezésre) ösztönzi a termelőket.  

Nem mindig érte meg termelni

A VER nagyerőműveinek kihasználtsága döntően nőtt 2024-ben, de a gázturbinás szabályozható erőművek kihasználtsága romlott. A Paksi Atomerőmű kihasználtsága közel 90 százalékos volt, míg a mögötte második Gönyűi Erőmű már az üzemidejének csak az egyharmadában pörgött. Üzemideje ötödében termelt a 300 megawattos erőművek közül a második legtöbbet dolgozó Dunamenti Erőmű 3-as blokkja. Az országban e két gázblokk a legkorszerűbb, majd csak a tiszai és a mátrai egységek taszítják le őket a trónjukról. Ha egy erőmű nem termel, annak kisebb részben műszaki, de meghatározóan piaci oka van. Főként az, hogy éppen nem éri meg áramot termelni, de szabályozókapacitásként a VER rendelkezésére állni kifejezetten jó üzlet. 

Kevesebb hiba, de hosszabb leállás

Összesen 138 üzemzavar történt a hazai erőműparkban 2024-ben. Ez ugyan csökkenés a 2023-ashoz képest, de a zavar miatti leállások tovább tartottak. Míg 2023-ban összesen 284 napig, 2024-ben már 480 napig.

Vannak alapvető hiányosságok

„A magyar elektromos rendszer legnagyobb paradoxonja az, hogy a beépített erőművi kapacitás 2013 óta rohamosan nő, viszont az országban továbbra sincs elég áram: az importfüggés még mindig 30-40 százalék” – válaszolt a Világgazdaságnak Balogh József energiapiaci szakértő. A helyzetet azzal magyarázta, hogy Magyarországon 2011 óta nem épült új alaperőmű. Az új beépített kapacitás szinte egésze naperőmű, ami ráadásul erősen időjárásfüggő. Beépített teljesítménye ott van a statisztikában, de ezek az erőművek pont azokban a téli hónapokban nem, vagy alig termelnek, amikor szükség lenne rájuk. Éves kihasználtságuk átlagosan 15 százalék. A napelem olyan az elektromos iparban Balogh József szerint, mint a Mátyás király mesében az eszes leány: hozott is ajándékot meg nem is.   

Nagyon kellenek az új alaperőművek  

Balogh József a megoldást az alaperőművek (fent említett) építésében, egyben a naperőmű-telepítések támogatásának leállításában látja. Inkább a nem időjárásfüggő, biomassza-alapú és a geotermikus termelést kellene ösztönözi. Az utóbbiban Magyarország igazi nagyhatalom a Kárpát-medencében. A napelemek esetében szabállyá kellene tenni, hogy azok a jövőben csak tárolóval együtt csatlakoztathatók a Mavir hálózatára. „Amíg nem történik meg a hazai villamosenergia-portfólió újrahangolása, addig a magyar áramtőzsdén (HUPX) maradnak a régióéhoz képest magas áramárak, és marad az importfüggés is” – szögezte le.