Amíg a magyar válaszadók 83 százaléka jár kisebb-nagyobb rendszerességgel étterembe, addig az európai arány 93, a globális 95 százalék. Tizenkilenc európai ország közül Magyarországon legmagasabb – 17 százalék - azok aránya, akik sohasem étkeznek vendéglőben. (Utánunk a hollandok következnek 13, belgák 10, franciák és lengyelek 9-9 százalékkal).
Az étterembe járó magyarok több mint fele csak alkalmanként tér be valahová, havi egy alkalomnál is ritkábban. Naponta vagy majdnem minden nap megy étterembe a válaszadók 4, hetenként egyszer-kétszer további 6, havonta egyszer-kétszer-háromszor pedig 28 százaléka.
A vendéglőben való szokásos étkezési alkalmak közül a magyarok többsége, 52 százaléka a vacsorát nevezte meg, míg az ebédet 46 százalék. A többiek általában reggelizni szoktak vendéglátó helyen. Az európai átlaghoz képest nálunk kisebb a vacsorázók, viszont nagyobb az ebédelők részaránya. A magyarok fele leggyakrabban családtagokkal, barátokkal szokott étterembe menni, egyharmada pedig partnerével. Munkatársakkal vagy egyedül 9, illetve 8 százalék vacsorázik, ebédel nyilvános helyen.
A magyaros konyhát részesíti előnyben honfitársaink több mint fele. Általában világszerte a saját ország ízeit keresik az emberek a vendéglátásban: Európában legnagyobb lokálpatrióták ebből a szempontból az olaszok 91 százalékkal. Utánuk a portugálok következnek 76, görögök 66, franciák 65, majd a magyarok 58 és csehek 54 százalékos mutatóval.
Magyarországon más országok ételei, konyhái közül kimagaslóan legkedveltebb az olasz és kínai. Ezzel ellentétben, az 52 vizsgált országban átlagosan a kínai megelőzi az olasz konyhát.
A vendéglőbe járó magyarok 42 százaléka leginkább szombaton szokott nyilvános helyen étkezni, 32 hétfőtől csütörtökig, 14 főleg vasárnap, 12 százalék pedig pénteken. A preferált napok szerint sok a különbség az egyes országok között. Például a svédek felénél nagyobb része a hét első négy munkanapját szokta választani, a franciák többsége a szombatot. A dánoknál nagyon magas a pénteki vendégek aránya, míg a vasárnapot legtöbben a hollandok választják.
Az otthonon kívüli étkezés gyakorisága országonként különbözik, és tükrözi a helyi kulturális szokásokat – állapítja meg a kutatással kapcsolatban Turcsán Tünde, a Nielsen ügyfélkapcsolati igazgatója. – Amíg például az ázsiai társadalmi érintkezésben fontos alkalom az otthonon kívüli étkezés, addig az európai kultúra inkább a családi asztalnál a közös étkezésre fókuszál. Ugyanakkor a kutatás eredményei rávilágítanak: Amikor a globális pénzügyi válság hatására az európaiak összehúzzák a nadrágszíjat, akkor az arra is vonatkozik, hogy kevesebbet költenek étkezésre vendéglőben, míg ezen kevésbé spórolnak az ázsiaiak.
Európában kisebb-nagyobb gyakorisággal legnagyobb arányban, 95 százalékot meghaladó mértékben járnak étterembe a görögök, írek, finnek, norvégok, dánok, portugálok, svájciak és finnek.
