Német-francia paktum az EU-csúcson

Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak - ezek száma jelenleg 17 - az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának soros elnökeként is - brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte: helyesnek tartja a javaslat logikáját, és egyetért annak irányával.

"Az eurót nem csupán mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is" - hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni.

"Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben" - fogalmazott Merkel. Hozzátette, a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is. Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben "erős tengelyt alkot Németország és Franciaország".

Nicolas Sarkozy francia elnök elmondta: Németország és Franciaország „kéz a kézben dolgozik az euró megmentéséért”. Angela Merkel pedig hangsúlyozta: az euróövezeti államoknak együtt kell növekedniük. Ez a kijelentés tovább erősítheti azokat a várakozásokat, melyek szerint a szorosabb fiskális együttműködés felé hajlik Merkel. A német kancellár szerint 2011 az az év lesz, amikor újra bizalmat kap az euró.

A két európai vezető nem szólt azonban a 440 milliárd eurós Európai Pénzügyi Stabilitási Paktumról (EFSF), és annak felhasználásáról, mely alapot az adósságválsággal küzdő országoknak hoztak létre.

Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: "az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék".

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pénteken a brüsszeli EU-csúcstalálkozón közölte, a gazdaságpolitika koordinációjára vonatkozó indítvány kiegészíti az eddig csupán pénzügyi intézkedéseket tartalmazó csomagtervet.

Matolcsy György hangoztatta, hogy megítélése szerint a javaslat helyes gazdaságpolitikai logikára épül. A mostanra kialakult helyzetben előre kell hozni olyan lépéseket is, amelyek korábban 2013-14-re voltak várhatók - tette hozzá. Jelezte, hogy a 27 tagország pénzügyminiszterének tanácsa, amelynek ebben a félévben ő a soros elnöke, meg fogja vitatni az elképzeléseket.

Azt is logikusnak nevezte, hogy először az euróövezet országaira alakítsanak ki új szabályrendszert, amelyhez később a többi EU-tagállam is csatlakozhat.

A magyar miniszter kifejtette: a gazdaságpolitikai koordináció fokozásával kapcsolatban készülő új jogszabályok - amelyeket a magyar elnökség gondoz, és várhatóan el is vezet a jóváhagyásig - a költségvetési oldalra fókuszál, a mostani felvetések viszont egy tágabb körre, a versenyképességre vonatkoznak.

A válság rámutatott, hogy gondolják újra az euróövezet képét: a szabályrendszer nem tette lehetővé, hogy szorosan ellenőrizzék az országok költségvetési politikáit, és szigorú büntetésekkel sem lehetett súlytani azokat az országokat, akik megszegték a költségvetési szabályokat. Ennek eredménye az lett, hogy válság idején lehetetlen feladattá vált a politikai döntéshozóknak, hogy megnyugtassák a piacokat arról, hogy az euró képes túlélni a válságot – mondta Helmut Schlesinger, a Bundesbank korábbi elnöke.

Angela Merkel német kancellár elmondta, hogy jelentős előrehaladás van a szükséges reformok tekintetében, melyek stabilan tartják az eurót. Az euró árfolyama alig változott pénteken, miután csütörtökön 1,3 százalékot gyengült a dollárral szemben, mely a legnagyobb esés egy hónap alatt.

A régió államcsőd ellen köthető biztosítás felára (CDS-felár) 53,25 bázisponttal csökkent január 7-e óta 166,25 bázispontra, mely a legnagyobb négyheti csökkenés 2009 októbere óta a CMA adatai alapján. A folyamatok a befektetők pozícionálásának köszönhető nagyrészt, és nem gondolom azt, hogy bármi is megváltozott az elmúlt néhány hétben – mondta Ben Bennet, a General Investment Management londoni stratégája.

A franciák támogatják, hogy a mentőalap teljes mértékben rugalmas legyen, mely kedvezne a magas adóssággal rendelkező országoknak. Az alapnak „kellően erősnek és rugalmasnak kell lennie” – mondta Christine Lagarde, francia pénzügyminiszter. „Nem szükséges, hogy emelkedjen a mentőalap összege” – tette hozzá.

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) 440 milliárd euró értékű mentőalap, mely 250 milliárd euró értékben vásárolhat kötvényeket a jelenlegi szabályok alapján, s a legmagasabb „AAA” minősítéssel látták el a hitelminősítők.

Merkel azt is felvetette, hogy jobban koordinálják az általános forgalmi adót, 15 és 25 százalékos kulcsok megállapításával. Werner Faymann, osztrák kancellár elmondta, hogy nemzeti kézben kell maradniuk a nyugdíjkorhatár és a bérezés kérdésének.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke pénteken a brüsszeli EU-csúcstalálkozón közölte, a gazdaságpolitika koordinációjára vonatkozó indítvány kiegészíti az eddig csupán pénzügyi intézkedéseket tartalmazó csomagtervet. -->