Mérce nélkül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHiszen hallottuk eleget: az unió történetében példátlan szankció egy automatizmus része, nem Budapest ellen szól, és ennél objektívabb még akkor sem lehetne a döntés, ha az uniós joganyaggal feltöltött robot hozta volna meg.
„A hiteles magyar gazdaságpolitikát Brüsszel is jól fogadta” – szólt a gazdasági tárca kommentárja tegnap, miután az Európai Bizottság úgy döntött, mégis inkább a szankciók visszavonását ajánlja a pénzügyminisztereknek. Érthető, hiszen az újabbik Széll Kálmán Terv a brüsszeli számológépek kalkulációja szerint elegendő ahhoz, hogy az elvárt szint alá csökkentse Magyarország az államháztartás hiányát.
Keressünk akkor együtt logikát a két kijelentésben! Látszólag az előbbi esetében lesz ez nagyobb kihívás, ám mintha a második mondat kiötlője sem olvasta volna a magyar gazdaságpolitikáról szóló bizottsági értékelést. Mert az mindenről beszél, épp csak hitelességről nem: a szokásos kritikák sorjáznak, mielőtt a dokumentum megemlítené, most legalább a lehetőség megvan a deficit leszorítására.
Visszatért volna a kettős mérce? Vagy inkább arról van szó, hogy a mérce sokkal-sokkal lejjebb került az első, márciusi döntés óta eltelt időszakban? Talán belátta az Európai Bizottság, hogy csak Orbán Viktor egyoldalú „szabadságharcát” szítja a források jó eséllyel csak szimbolikus felfüggesztésével. Vagy talán körülnéztek és azt vették észre, sokkal nagyobb bajok vannak uniószerte. Mert nehéz összehasonlítani a görög válság vagy a spanyol káosz keltette turbulenciákat a magyar túlzottdeficit-eljárással. Ezek mellett tényleg viccesnek tűnik az a probléma, hogy Magyarországon kicsivel 3 százalék alatt vagy fölött van a deficit.
