Nem kirakatszolgáltatásokat nyújtunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A CIB Bank számára stratégiai fontosságú a kis- és középvállalati terület, melyet a jelenlegi körülmények között is érdemes finanszírozni - nyilatkozta Németh Csongor, a hitelintézet kkv-üzletágért felelős ügyvezető igazgatója.
Barát Mihály
Most nem sok jót lehet hallani a kis- és középvállalkozói hitelezésről, hiszen a hírek kevés új kihelyezésről, és romló hitelportfóliókról szólnak. Hogyan tudnak ilyen környezetben kiegyensúlyozottan működni?
- Az, hogy a bankok nem hitelezik a kis- és középvállalkozásokat, a mi esetünkben nem áll meg, mivel 40-50 milliárd forint értékben helyeztünk ki hiteleket 2012-ben: vagyis jelen vagyunk a piacon, és szívesen finanszírozzuk a kkv-ügyfelek értékteremtő beruházásait. Forrásgondjaink sincsenek, az anyabankunk elkötelezett Magyarország iránt, és stratégiailag kiemelt csoportként kezeljük a kis- és középvállalkozásokat: ez a besorolás egyébként nálunk az évi nettó 100 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű cégeket jelenti. Az a fajta hitelezés viszont, ami a válság előtti éveket jellemezte, nyilvánvalóan nem térhet vissza. A CIB olyan fejlesztéseket finanszíroz, amelyeket kellő mértékben megismertünk, és jó eséllyel meg is térülnek. A prudens hitelezési politikánknak látszanak is az eredményei: a 30 napon túli késedelemben lévő állomány aránya egy százalék alatti az üzletágban.
A kis- és középvállalkozói területet több nagy piaci szereplő is megjelölte kulcsterületként. Ekkora mezőnyben hogyan tudnak érvényesülni, illetve mi az az elem, amellyel megkülönböztetik magukat a versenytársaktól?
- Az ügyfeleink körében is komoly értéke lett annak, hogy nem egy külső, megfoghatatlan intézményként kell tekinteniük bankjukra, hanem dedikált kapcsolattartó foglalkozik ügyeikkel, legyen szó hitelről, faktoringról, vagy akár lízingről. Azt, hogy nem kirakat-szolgáltatásról van szó, jól alátámasztja, hogy az elmúlt három évben 40 ezer személyes megbeszélést bonyolítottak le munkatársaink ügyfeleinkkel. A személyes kapcsolattartásnak is köszönhető, hogy a tőlünk elpártoló ügyfelek aránya minimális, hiszen ők is hamar belátják, hogy milyen hasznos is ez a szolgáltatás: nagyon sok esetben ennek köszönhető, hogy az ügyfél végül a számára legelőnyösebb döntést hozza meg. A válság nyomán sok ezer cég kihullott a rostán, ám van 30-40 ezer olyan vállalkozás, amellyel hosszú távon is lehet számolni. Ami a versenytársaktól való megkülönböztetést illeti: ránk jellemző az a fajta tudatosság, amellyel hosszú távon is meg lehet maradni a piacon. Emellett nyitottak vagyunk a hitelen kívül más finanszírozási formákra is: a pár éve még szinte ismeretlen faktoring területen tavaly 18-20 százalékos ügyfélszám- és 40 százalékos állománybővülést értünk el, mert ma már egyre több ügyfelünk számára közvetítettük sikeresen azt az előnyt, amit likviditás terén a faktoring képes nyújtani.
A kkv-hitelezés alakulásának ugyanakkor a gyenge kereslet, és a beruházások hiánya sem kedvez. A bankok többnyire az exportra termelő, ipari beszállítói cégeket jelölik meg hitelezhető, potenciális ügyfélkör gyanánt. Elég ez a növekedéshez?
- A vállalatok igen megfontolttá váltak a beruházásaikkal kapcsolatban, és nem azért, mert drága, hanem mert félnek a piactól. Egy átlagos beruházás megtérülési ideje öt-hét év, ekkora időtávra pedig jelenleg senki nem lát előre. Ennek ellenére vannak olyan vállalatok, akik mernek beruházni: ide tartoznak az autóipari beszállítók - és itt nem kizárólag a hazai gyártók partnereire kell gondolni -, de rajtuk kívül is számos olyan vállalkozás van, amelyet érdemes finanszírozni. Abban pedig, hogy lennének nem kívánatos ágazatok, nem hiszek: a közelmúltban nagyon büszke voltam például arra, hogy az Audi új üzemcsarnokának építésénél a mi partnerünk dolgozóit láttam ott. Vagyis a sokak által temetett építőiparban is működnek életképes vállalatok, csak meg kell őket találni.
Ha már az ágazatoknál tartunk, hogy állnak a közelmúltban több bank látókörébe került agrárszektorral?
- Az egyik célpiacunk a kis- és középvállalkozói üzletágon belül, és itt is a hosszú távon, tudatosan építkező cégeket kívánjuk finanszírozni. Fontos lenne ugyanakkor, hogy az uniós támogatások elosztásánál is vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, illetve az is pozitív elbírálást érdemelne, ha egy cég tudatosan a likviditási- és tőkehelyzetének javítására törekszik.
Az akvizíciós lehetőségeket milyennek látják a CIB-nél a kkv-üzletágban?
- A legtöbb bank a jó ügyfelekre nagyon vigyáz, ezért az akvizíció egyáltalán nem könnyű feladat. Az ügyfél ugyanis csak akkor kezd el váltáson gondolkodni, ha úgy érzi, nem figyelnek rá oda, vagy nem azt kapja a bankjától, amelyben előzetesen megállapodtak. Ez a CIB Banknál nem fordulhat elő, mi mindig betartjuk az ügyféllel kötött megállapodásokat: ha pedig az ügyfél is teljesíti vállalásait, akkor már partnerségről lehet beszélni.
A cégek részéről gyakori vád a bankokkal szemben, hogy a finanszírozás magas ára miatt nem tudnak hitelből fejleszteni. Mi a véleménye erről?
- Szerintem a banki finanszírozásnál valóban fontos tényező az ár, ám legalább 3-4 olyan szempontot tudnék mondani, amely biztosan megelőzi. Ami pedig a drága hiteleket illeti, felmerül bennem egy kérdés: az a beruházás, amely azért nem tud profitábilis lenni, mert nem tudja kitermelni a hitel költségét, biztosan jó-e? Pontosan ezért nagyon fontos, hogy a bank és az ügyfél együtt mérje fel a lehetőségeket és a lehetséges kockázatokat, igazodva az adott cég életciklusához, piaci helyzetéhez. Ha ez megtörtént, és létezik életképes terv, akkor a hitel ára nem lehet akadálya a sikeres fejlesztésnek.
A rovat támogatója a hazai vállalkozások szakértő partnere a CIB Bank Zrt.
