Munkánk minősége, eredményessége jól mérhető a kormányzati munka sikerében, a kedvező makrogazdasági adatokban és a három választási győzelemben – a Századvég alapítvány mostanában egyre többet szereplő elnökhelyettese, Szalay-Bobrovniczky Kristóf Lázár János minapi parlamenti felszólalásához rendkívül hasonlatos érvrendszerrel magyarázta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő Napi Gazdaságnak, miért érte meg a kormánynak, hogy az elmúlt négy évben összesen 3,9 milliárdos megbízást adott a szervezetnek. Az érvrendszer kifejtésére a Napi Gazdaság pénteki számában a címlap mellett két oldalt szánt, ebben megismétlik: a 2006-2010-es kormányzati ciklusban összesen 17 milliárdot költöttek különböző tanácsadó cégekre a minisztériumok és háttérintézményeik, míg a Századvég (önmaga) négy év alatt csak 3,9 milliárd forintot kapott. Az elnökhelyettes az öninterjúban azonban úgy véli, „a Századvég által támogatott értékteremtés bőven arányban áll díjazásával”. Szerinte ugyanis a szervezet feladata, hogy „új utakat, alternatívákat vessen fel a politikai döntéshozók számára.”
A Századvég márkanév egyébként két intézményt takar: az 1993-ban megalapított, Lánczi András elnökölte Századvég Politikai Iskola Alapítványt, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt-t, amely jelenleg Heim Péter többségi és Bódi Gábor kissebségi tulajdonában áll. A két szervezetet nem csak közös címük, hanem több vezetőjük is összeköti – de tevékenységük is közös irányokat mutat. Mindegyik szervezet jelentős bevétel-növekedést könyvelhetett például el a kormányváltást követően: a 2010-ben alapított gazdaságkutató például az akkori 34 milliós bevételét 2012-re egymilliárd közelébe tornázta fel, miközben az alapítvány is sikeresebb lett: a 2010-es 140 milliós bevételből 2012re 900 millió forint lett. Ezek a bevételek némileg csökkentek 2013-ban, de a legújabb megállapodásokról szóló hírek szerint valószínűleg emelkednek majd 2014 végére. A Századvég alapítvány kapott például 1,3 milliárd forintos megbízást arra, hogy a következő négy évben képviselje a magyar érdekeket az Egyesült Államokban. Ez évi 325 milliós bevételt hozhat az alapítványnak, ami az eddigi bevételek harmadát jelenti. A megbízások egyébként az alapítvány bevételeinek nagyobb részét hozzák, a támogatásokból összesen alig jött be több 140 milliónál – az összeg felét állami vállalatok adták össze. A Paksi Atomerőmű és tulajdonosa az MVM Zrt. is 15-15 millióval járult hozzá az Alapítvány tevékenységéhez tavaly és az előtt is, a Szerencsejáték Zrt. viszont a 2013-as 15 milliót már 20-ra emelte az előző évben.
A növekedés szükséges is volt: az Alapítványnak folyamatosan növekednek a ráfordításai, minden évben veszteséggel zártak. Tavaly a vállalkozási eredményük utrán már fizettek adót, 5 millió forintnál többet. A gazdaságkutató nyereséges volt, bár tavaly csökkent a profit: nem érte el a 154 milliót. De így is fizetett a cég 12 millió forintnyi társasági adót.
