BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ezt üzente az EKB Varga Mihálynak, a forintnak és az eurózónának – itt a fontos frankfurti döntés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A forint árfolyamát és a magyar gazdaságot is erősen befolyásolni tudja, ami Frankfurtban történik. Az EKB meghozta fontos döntését, de talán még fontosabb, milyen jövőt vetít előre az euróövezet jegybankja: Varga Mihály MNB-jénél is izgatottan figyelik.

Meghozta Magyarországon is izgalommal figyelt döntését az Európai Központi Bank (EKB). Amit határoznak, az a forint árfolyamát és a hazai gazdasági döntéseket is képes erősen befolyásolni az iráni háború okozta globális zűrzavarban. A verdikt: az euróövezet jegybankja nem folytatta a június 11-én kezdett kamatemelést – de ennél is fontosabb, mit jelez előre. Hiszen az elmúlt hetek szétzúzták a reményeket, hogy elhárult az árakat emelő energiaválság veszélye.

Az EKB döntött, Varga Mihály jegybankja figyel, a forint árfolyama és az infláció a tét
Az EKB döntött, Varga Mihály jegybankja figyel, a forint árfolyama és az infláció a tét Fotó: AFP

 

Az EKB kamatdöntése, az iráni háború és Magyarország

Miképp függ mindez össze a hazai fejleményekkel, a magyar döntésekkel és a forint árfolyamával, a Világgazdaság korábban összefoglalta. A forint az év fejleményeiből kiolvashatóan jó kezekben van, de Varga Mihály MNB-je globális gazdasági viharban markolja a kormányrudat.

A magyar döntéshozóknak nem csak a két folyó nagy háború szelétől kell óvnia a hazai árakat – eddig Európára szóló sikerrel –, az is erősen számít, mit tesznek közben mások, főképpen az euróövezeti EKB és az amerikai Fed.

Az EKB az emelkedő infláció miatt a múlt hónapban kamatai emelésére kényszerült, de döntéseit nem közvetlenül a háború politikai cikkcakkjai, hanem hosszabb távú várható árhatásai szabják meg. Ezért történhetett, hogy az iráni konfliktus február végi kitörése után még vártak a kamatemeléssel. 

Ne a politikából olvassuk ki, mi lesz árakkal és mit tesznek a jegybankok

A június 15-ei bejelentés a tűzszünetről reményeket szállított, hogy nem kell tovább szorítani az amúgy is gyengélkedő euróövezeti gazdaságot visszafogó csavarokon, a mostani kamatülés előtt két héttel azonban a harcok kiújultak. 

Az EKB ezúttal is kivárhat, és a döntés: ezt is tette. De vajon mi lesz a következő lépés? Erre a Christine Lagarde EKB-elnök hamarosan kezdődő sajtótájékoztatóján elhangzókból lehet megalapozott következtetéseket levonni. 

A bank közleményében a kamatdöntését bejelentpő első mondatot a következők követik:

  • Az energiaárak kilátásai – bár rendkívül változékonyak – jelenleg közel állnak az eurórendszer szakértőinek júniusi előrejelzésében szereplő alappályához, ugyanakkor jóval meghaladják a közel-keleti konfliktus előtti szinteket. 
  • A bizonytalanság továbbra is nagy, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem bontakozott ki. 
  • A Kormányzótanács ezért szorosan figyelemmel kíséri a sokk erősségét és időtartamát, valamint annak közvetett és másodkörös hatásait.

Ez pontosan az, amire számítani lehetett. Miképp súlyozható a további kamatemelés esélye, ennek a megválaszolás vagy elmosása a sajtótájékoztatóra vár. A bejelentés után a dollár folytatta reggel kezdődött erősödését az euróval szemben. Ez folytatódhat, ha Lagarde kommentárjai optimistábbnak bizonyulnak a feltételezettnél. A forintot a dollár erősödése gyengíteni szokta az euró ellenében, ha azonban csökken az EKB-kamatemelések valószínűsége, az jót tesz a forintnak: a devizakereskedőknek van min vacillálni.

(Cikkünk frissül.)

Ami a magyar hatásokat illeti: a magyar éves infláció (júniusban 1,7 százalék)

  • a jegybank hitelességének, 
  • az előző kormány intézkedéseinek
  •  és az új ígéreteinek betudhatóan

 alacsonyabb az euróövezetinél (átlagban 2,8 százalék), ezért a "széllel "szemben haladva" az MNB kedden megint kamatot csökkenthetett, de Varga Mihály jegybankelnök ezt követően figyelmeztetett: a forint nagy kilengése káros lehet, és a viszonylag magas kamat fenntartása szükséges volt. A forintot adók-vevők márpedig nem csak az inflációhoz, hanem az EKB kamatához is mérik a magyar kamatokat, és ha kiábrándulnak, az megüti a forintot.   

Az EKB irányadó refinanszírozási kamata a múlt havi negyed százalékpontos emelés után 2,4 százalék, ami úgy is bőven a kedden ugyanennyivel 5,75 százalékra csökkentett magyar jegybanki alapkamat alatt van, hogy közben az euróövezeti infláció a magyarnál magasabb. Az EKB-nak azt kell mérlegelnie, maradhat-e az iráni háború közepette negatív az aktuális inflációhoz mért reálkamat, az MNB-nek pedig ennek fényében azt, csökkentheti-e tovább a magyar pozitív reálkamatot inflációmegugrás kockáztatása nélkül. 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.