Ezt üzente az EKB Varga Mihálynak, a forintnak és az eurózónának – itt a fontos frankfurti döntés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMeghozta Magyarországon is izgalommal figyelt döntését az Európai Központi Bank (EKB). Amit határoznak, az a forint árfolyamát és a hazai gazdasági döntéseket is képes erősen befolyásolni az iráni háború okozta globális zűrzavarban. A verdikt: az euróövezet jegybankja nem folytatta a június 11-én kezdett kamatemelést – de ennél is fontosabb, mit jelez előre. Hiszen az elmúlt hetek szétzúzták a reményeket, hogy elhárult az árakat emelő energiaválság veszélye.

Az EKB kamatdöntése, az iráni háború és Magyarország
Miképp függ mindez össze a hazai fejleményekkel, a magyar döntésekkel és a forint árfolyamával, a Világgazdaság korábban összefoglalta. A forint az év fejleményeiből kiolvashatóan jó kezekben van, de Varga Mihály MNB-je globális gazdasági viharban markolja a kormányrudat.
A magyar döntéshozóknak nem csak a két folyó nagy háború szelétől kell óvnia a hazai árakat – eddig Európára szóló sikerrel –, az is erősen számít, mit tesznek közben mások, főképpen az euróövezeti EKB és az amerikai Fed.
Az EKB az emelkedő infláció miatt a múlt hónapban kamatai emelésére kényszerült, de döntéseit nem közvetlenül a háború politikai cikkcakkjai, hanem hosszabb távú várható árhatásai szabják meg. Ezért történhetett, hogy az iráni konfliktus február végi kitörése után még vártak a kamatemeléssel.
Ne a politikából olvassuk ki, mi lesz árakkal és mit tesznek a jegybankok
A június 15-ei bejelentés a tűzszünetről reményeket szállított, hogy nem kell tovább szorítani az amúgy is gyengélkedő euróövezeti gazdaságot visszafogó csavarokon, a mostani kamatülés előtt két héttel azonban a harcok kiújultak.
Az EKB ezúttal is kivárhat, és a döntés: ezt is tette. De vajon mi lesz a következő lépés? Erre a Christine Lagarde EKB-elnök hamarosan kezdődő sajtótájékoztatóján elhangzókból lehet megalapozott következtetéseket levonni.
A bank közleményében a kamatdöntését bejelentpő első mondatot a következők követik:
- Az energiaárak kilátásai – bár rendkívül változékonyak – jelenleg közel állnak az eurórendszer szakértőinek júniusi előrejelzésében szereplő alappályához, ugyanakkor jóval meghaladják a közel-keleti konfliktus előtti szinteket.
- A bizonytalanság továbbra is nagy, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem bontakozott ki.
- A Kormányzótanács ezért szorosan figyelemmel kíséri a sokk erősségét és időtartamát, valamint annak közvetett és másodkörös hatásait.
Ez pontosan az, amire számítani lehetett. Miképp súlyozható a további kamatemelés esélye, ennek a megválaszolás vagy elmosása a sajtótájékoztatóra vár. A bejelentés után a dollár folytatta reggel kezdődött erősödését az euróval szemben. Ez folytatódhat, ha Lagarde kommentárjai optimistábbnak bizonyulnak a feltételezettnél. A forintot a dollár erősödése gyengíteni szokta az euró ellenében, ha azonban csökken az EKB-kamatemelések valószínűsége, az jót tesz a forintnak: a devizakereskedőknek van min vacillálni.
(Cikkünk frissül.)
Ami a magyar hatásokat illeti: a magyar éves infláció (júniusban 1,7 százalék)
- a jegybank hitelességének,
- az előző kormány intézkedéseinek
- és az új ígéreteinek betudhatóan
alacsonyabb az euróövezetinél (átlagban 2,8 százalék), ezért a "széllel "szemben haladva" az MNB kedden megint kamatot csökkenthetett, de Varga Mihály jegybankelnök ezt követően figyelmeztetett: a forint nagy kilengése káros lehet, és a viszonylag magas kamat fenntartása szükséges volt. A forintot adók-vevők márpedig nem csak az inflációhoz, hanem az EKB kamatához is mérik a magyar kamatokat, és ha kiábrándulnak, az megüti a forintot.
Az EKB irányadó refinanszírozási kamata a múlt havi negyed százalékpontos emelés után 2,4 százalék, ami úgy is bőven a kedden ugyanennyivel 5,75 százalékra csökkentett magyar jegybanki alapkamat alatt van, hogy közben az euróövezeti infláció a magyarnál magasabb. Az EKB-nak azt kell mérlegelnie, maradhat-e az iráni háború közepette negatív az aktuális inflációhoz mért reálkamat, az MNB-nek pedig ennek fényében azt, csökkentheti-e tovább a magyar pozitív reálkamatot inflációmegugrás kockáztatása nélkül.





