Bő tizedével magasabb bért tehetünk a pénztárcába, mint egy évvel ezelőtt

Júniusban a bruttó átlagkereset 297 ezer forint volt, 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül szintén 14,4 százalékkal nőtt, 198 ezer forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 206 ezer forintra becsülhető. Így az év első felében a bruttó átlagkereset 290 ezer forint, míg a nettó 193 ezer forint volt – mindkettő 12,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebben az időszakban a fogyasztói árak 2,3 százalékkal nőttek, így a reálkereset 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Az első fél évben a vállalkozásoknál az átlagosnál kisebb mértékben, 11,1 százalékkal nőttek a bruttó (304 ezer forint) és a nettó (203 ezer forint) keresetek is, míg a költségvetési szférában 16-16 százalékkal 264 ezer forintra nőtt a bruttó, míg a nettó bér 176 ezer forintra emelkedett. A nonprofit szervezeteknél 250 ezer forintos bruttó mellett 166 ezer forint volt a nettó kereset, míg a közfoglalkoztatottak bruttója 82 ezer, nettója 54 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 304 ezer forint, míg a nettó 202 ezer forint volt az első hat hónapban.

A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a keresetek növekedése összhangban van a kormány szándékaival, mivel meggyőződésük, hogy a magyar gazdaság növekedése hosszú távon nem épülhet az olcsó munkaerőre. A gazdasági tárca közleménye szerint Varga Mihály elmondta, hogy a következő években a múlt novemberi bérmegállapodás hatására csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, hat év alatt a reálbérek akár 40 százalékkal is növekedhetnek hazánkban. Ehhez évente 6,7 százalékkal kellene nőniük a reálbéreknek.

Az Eurostat adatai alapján végzett számításaink szerint 2015-ben a régióban a nettó átlagkereset körülbelül 230 ezer forint volt – szemben az akkori magyar 162 ezer forinttal. Az első fél évben most 193 ezer forint volt a nettó – ha a következő években is hasonló lesz az infláció, ennek legalább 50 százalékkal kell nőnie ahhoz, hogy elérhető legyen a 40 százalékos reálbér-növekedés 2023-ra. Ha 50 százalékkal nőne a nettó kereset 2023-ig, akkor majdnem elérné a 290 ezer forintot. Ahhoz, hogy hat év alatt a magyar keresetek utolérjék a régiós átlagot, a környező országokban legfeljebb 26 százalékkal nőhetnek a bérek addig, azaz évente legfeljebb 4,3 százalékkal. Az uniós átlagbérek az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2,2 és 4,3 százalék között emelkedtek az elmúlt években – a régióban ennél volt nagyobb és kisebb növekedés is. Mivel azonban Varga Mihály a reálbérek 40 százalékos emelkedéséről beszélt, a kormány terve – azaz, hogy megszűnik a lemaradás a régióhoz képest – akár össze is jöhet.