Ötből négyen nincsenek beoltva

Hamarosan indul a kullancsszezon, a magyar lakosság vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni átoltottsága pedig alig éri el a 18-20 százalékot, szemben Ausztriával, ahol az emberek 80 százaléka megkapta a védőoltást – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Hozzátette: ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő támogatást adna a vakcina árához, nagyobb lenne az átoltottság Magyarországon is.

Hazánkban két gyógyszergyártó cég, a GlaxoSmithKline (GSK) és a Pfizer kullancsencephalitis elleni védőoltásai kaphatók a patikákban. Az érintett oltóanyaggyártók a Világgazdasággal azt közölték, hogy tavaly a gyógyszertárakban több mint 145 ezer vakcinát értékesítettek. A GSK tájékoztatása szerint évente több millió kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltóanyagot gyártanak. A globális kereslet folyamatosan nő, csak Magyarországon százezren váltották ki a vényköteles vakcinát. A Pfizernél 2017-ben ugyan 11 százalékkal visszaesett 2016-hoz képest a kullancsencephalitis elleni oltóanyag iránti érdeklődés, de tavaly megállt a csökkenés, és a hazai gyógyszertárakban több mint 45 ezer vakcinát adtak el. A Pfizer lapunkkal azt közölte, hogy a vakcinaportfóliójuk 7 százalékát teszi ki a kullancsencephalitis elleni védőoltás.

A szakemberek szerint ahhoz, hogy a szezonra kialakuljon a védettség, legkésőbb március második felében el kell kezdeni a védekezést a kullancsok ellen. Az oltási séma három vakcinából áll, az első oltást egy-három hónap múlva egy újabbnak kell követnie, a harmadik részoltást pedig egy évvel később adhatják be a háziorvosok vagy az oltóközpontokban dolgozó szakemberek. A védettség már két oltás után kialakul – tette hozzá Póta György.

A magyar túrázók között is népszerű Csehország, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Románia is a kullancsok által erősen fertőzött területek közé tartozik. Ha a vírus bekerül a szervezetbe, kétfázisú betegség alakulhat ki. Egy-két hét lappangási idő után influenzaszerű tünetek lépnek fel. Az esetek jelentős részében ezt a szakaszt gyó­gyulás követi, azonban a fertőzöttek kis százalékánál – Magyarországon tavaly húsz betegnél – magas láz lép fel, amelyet idegrendszeri tünetek, agyvelőgyulladás és motoros idegbénulás követ, ebben az esetben pedig maradandó idegrendszeri károsodás is kialakulhat.