Kormányzati mentőakcióra várnak

A két-három héttel ezelőtti árakhoz képest körülbelül 10 százalékkal, kilogrammonként 310 forintra csökkent az élő sertés felvásárlási ára – mondta el a Világgazdaságnak Zsótér László, a sertéstartással foglalkozó Kunágotai Bercsényi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Ha viszont a három hónappal ezelőtti árakhoz mérjük a mostani piaci szintet, akkor több mint 20 százalékos a csökkenés, ami Zsótér László szerint szintén az ASP hatása, hiszen akkor már mindenki tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik a kór. A jelenlegi ár viszont még nem a mélypont – vélekedik a szakember.

Értesülései szerint nagy ágazati szereplők már lobbiztak az agrárkormányzatnál a sertéságazat rendkívüli támogatása ügyében. Zsótér László úgy véli, most különösen fájó, hogy a 3 millió alatti sertésszámmal az ágazat vesztett a jelentőségéből, hiszen ha tízmillió disznó lenne az országban, minden bizonnyal gyorsan jönne a segítség. Márpedig most azonnali intézkedésekre lenne szükség, mert sok sertéstartó tönkremehet abban, ha bezárul az exportpiacok nagy része, mert így bennragad a hús, és lenyomja a belföldi árakat. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy a sertéstartók próbálnak szabadulni állataiktól, és sokan közülük nem tervezik, hogy újratelepítik óljaikat. Zsótér László szerint a termelők arra számítanak, hogy a jelentős távol-keleti piacok újranyitása három évbe is beletelhet.

Mintegy 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná – ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst. Ez a teljes magyar termelés 11 százaléka, az évi 110 milliárd forintos exportnak pedig a harmada – közölte az adatokat a Világgazdasággal Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A felvásárlási árak csökkenéséről elmondta: tapasztalatai szerint a hosszú távú szerződésekkel rendelkező, illetve integrációhoz csatlakozó termelőket ez egyelőre kevésbé érinti. Néhány hetes késéssel persze hozzájuk is elérnek a piaci hatások, de szerinte ezek a sertéstartók kisebb mértékű árcsökkenést fognak elszenvedni, mint azok, akik nem kötelezték el magukat.

Az afrikai sertéspestisre hivatkozva Oroszország is ideiglenes embargót vezetett be a magyar élő sertésre és hústermékekre. Ennek azonban nincs gyakorlati jelentősége, mivel oda a KSH adatai szerint tavaly nem ment sertés, illetve hús sem. Ezt erősítette meg a Világgazdaságnak Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára, aki szerint az ASP gazdasági károkat okoz, de ezek enyhíthetők. Ehhez meg kellene győzni a fogyasztókat, hogy az egészségük nincs veszélyben, és hogy magyar sertéshúst vegyenek. Jó eszköz lehetne erre a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy – mondta. A promócióra azonban a VHT-nak nincs forrása, de bízik benne, hogy a készülő kormányzati intézkedések között a fogyasztásélénkítő kampány is szerepel majd.

A szakértők szerint, amíg csupán vaddisznók fertőződnek meg a vírussal, abban lehet bízni, hogy a védintézkedéseket bevezető országok csak régiókat vesznek fel a tilalmi listára, ha viszont a házisertésekben is megjelenik a kór, hatalmas károk keletkeznek. A várható kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatban azonban többen szkeptikusak, az uniós szabályok ugyanis korlátokat állítanak fel a sertéságazatban. Fontos szerepe lesz annak is, hogyan reagálnak a kereskedők a megváltozott piaci helyzetre. Ez ügyben az agrárkamara már tárgyalt a kiskereskedelmi láncok képviselőivel.

A korlátozást bejelentő országok

és a korlátozás területe

Magyarország teljes területe: Ausztrália, Belorusszia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Japán, Szerbia, Szingapúr, Tajvan, Ukrajna, Oroszország

Heves megye: Macedónia