Száműznék az egyszer használatos műanyagtermékeket az északkelet-ausztráliai Queenslandből, hogy segítsék az állam partjaitól nem messze fekvő Nagy-korallzátony és a környező területek élővilágának regenerálódását és megóvását.
Az ausztrál környezetügyi és Nagy-Korallzátonyért felelős miniszter, Leeanne Enoch csütörtökön ismertette a Plastic Pollution Reduction Plan (műanyagszennyezés-csökkentő terv) elnevezésű javaslatot, amelynek értelmében már 2020-ban betilthatják egyebek között a műanyag szívószálakat, evőeszközöket és tányérokat az államban.
Területi kiterjedését és felépítését tekintve ez a terv egyedülállónak számít Ausztráliában
– mondta Enoch.
Az eldobható műanyagok nagy mennyiségben kerülnek a nyílt vizekbe: közvetve a szeméttelepekről, közvetlenül úgy, hogy az emberek szándékosan dobják őket az óceánokba és csatornákba.
A műanyag zacskók és flakonok komoly fenyegetést jelentenek a nagyobb testű tengeri élőlényekre – madarakra, teknősökre és bálnákra – nézve, mikroműanyagként pedig a Nagy-korallzátony ökoszisztémájára jelentenek veszélyt.
A queenslandi James Cook Egyetem munkatársa, Lynne Van Herwerden szerint az ultraibolya-sugárzás hatására az ausztráliai vizekbe kerülő műanyagok gyors ütemben lebomlanak mikroműanyagokká.
A Nagy-korallzátony térségében élő állatok, a koralloktól kezdve a szivacsállatokon át a tengeriuborkákig a tengerfenékről táplálkoznak és természetesen halakat is fogyasztanak. Amikor megvizsgáljuk ezeket az élőlényeket, műanyagot találunk a szervezetükben
– húzta alá a szakember.
Van Herwerden szerint tanulmányok bizonyítják, hogy a mikroműanyagok az emberek emésztőrendszerébe is bekerülnek.
A szakember megjegyezte, hogy bár a természetben már most jelen lévő műanyaghulladékok lebomlása mikroműanyaggá folytatódik, a legjobb dolog, amit az emberiség tehet, hogy nem szennyezi tovább a környezetét.
Enoch szerint az egyszer használatos műanyagok betiltásán túl a terv segítené a műanyagok újrahasznosítására irányuló erőfeszítéseket.
