A pandémia hatására a globális szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 7 százalékkal csökken az idén az ipari és az áramtermelés visszaesése és a turizmus összeomlása következtében. Hosszú távú hatása azonban marginális: csupán 0,01 fokkal csökkenti a globális felmelegedést az évszázad közepéig. A jelenlegi intézkedések figyelembevételével
a 2030-ig előrevetített károsanyag-kibocsátás következtében a globális hőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal emelkedik ebben az évszázadban, ami az ENSZ jelentése szerint katasztrofális következményekkel járhat: a bolygó több része is lakhatatlanná válik, és 275 millió ember lakóhelyét fenyegeti a tengerszint emelkedése.
A globális károsanyag-kibocsátás 2010 óta évi átlagban 1,4 százalékkal nő, de tavaly 2,6 százalékkal több szennyező anyag került a légkörbe, főként az amazóniai erdőtüzek következtében. Ennek ellenére optimizmusra adhat okot, hogy egyre több ország kötelezte el magát a klímavédelem mellett. Karbonsemlegességi terveit 126 ország jelezte már, ezek együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásának 51 százalékáért felelősek.
A világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, Kína októberben tett vállalást, hogy 2060-ra eléri a karbonsemlegességet, Dél-Afrika és Dél-Korea ugyanezt az évszázad közepére vállalta.
Japán csatlakozott az célkitűzéséhez, amely szerint az évszázad közepére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nullára csökkenti. Az Egyesült Királyság a káros anyagok kibocsátását az 1990-es szint egyharmadára csökkenti az évtized végéig, és ígéretet tett, hogy 2050-re eléri a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást. Joe Biden megválasztott amerikai elnök szintén célként fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok az évszázad közepéig karbonsemlegessé válik.
Ha a kormányok a pandémia után a zöld helyreállítás mellett teszik le a voksukat, az előrejelzések szerint körülbelül negyedével csökkenthető az évtized végére prognosztizált károsanyag-kibocsátás, amivel elérhető közelségbe kerül a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés az évszázad végéig. A megvalósításhoz szükséges cselekvési tervek viszont még váratnak magukra.
A jelentés szerint a klímavédelmet nagyban segít a zéró kibocsátással működő technológiák és infrastruktúrák elterjedése, a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése, a szénerőművek kiszorítása, valamint az erdőtelepítések támogatása. A globális szén-dioxid-kibocsátás 5 százalékáért felelős hajózási és légi közlekedési szektor kibocsátása visszaszorítható, ha a fosszilis üzemanyagok felhasználását az energiahatékonyság szem előtt tartásával csökkentik.
Egyéni szinten is sokat lehet tenni a klímavédelemért, hiszen a globális kibocsátás körülbelül kétharmada a magánháztartásokból származik.
