Anarcs mellett a szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban is tüntettek az almatermelők az Austria Juice Hungary Kft. telephelye előtt a cég által meghirdetett, a gazdák szerint méltatlanul alacsony felvásárlási ár ellen. A demonstráción elhangzott, hogy ragaszkodnak a legalább 25 forintos kilónkénti felvásárlási árhoz, szemben a felvásárló 13 forintos ajánlatával.
Erős a gyanú, hogy a többi felvásárló is egyeztetett az árakról, mert korábban többen is azt mondták, hogy megvárják az Austria Juice ajánlatát
– mondta a Világgazdaságnak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, aki a gazdák demonstrációján is beszélt a kartellgyanúról és arról is, hogy Lengyelországban 25 forintot kapnak az almatermelők a léalma kilójáért, valamint Németországban és Ausztriában is ekkora vagy még magasabb az ár, így szerinte a magyar termelők fizetik ki a külföldi gazdák ipari almájának felárát.
Az Austria Juice által ajánlott árért a gazdák ingyen adnák oda az almájukat. A 13 forint egyrészt az alma önköltségi árának felét sem éri el, másrészt 40 kilométeres távolság esetén a szedés, a rakodás és a szállítás költsége is körülbelül ennyi
– mondta a Magosz-elnök. A világpiaci helyzetről a Világgazdaságnak kifejtette, hogy Kínában idén a teljes európai almatermésnek megfelelő mennyiséggel kevesebb alma terem, az európai gyártóknak a tavalyi gyenge hozamok miatt nincsenek készleteik, így most nincs túlkínálat a piacon.
Az Austria Juice Jakab szerint tisztességtelen feltételeket határozott meg az almatermelőkkel kötött szerződésekben. Egy, a birtokában lévő megállapodásban például a beszállítandó alma mennyisége és a szállítás napja órára pontosan szerepel, míg árként a „napi ár” megfogalmazás szerepel, amit ráadásul csak 3 hónappal a beszállítás után, a fizetéskor konkretizálnak. A gazdák ezért az agrárkamara etikai bizottságához fordulnak.
A Világgazdaság kérdésére a Magosz-elnök kifejtette, hogy a gazdaköri érdekképviselet kezdeményezésére, az agrárkamara szakmai hátterével és az almapiacon érdekelt termelői értékesítő szervezetek bevonásával megkezdték az egyeztetést egy termelői tulajdonú gyümölcsfeldolgozó üzem létesítéséről, amelyhez a kormány segítségét is kérik. Ez a tervek szerint meglévő infrastruktúrára épülne, oda, ahol már megépültek a hűtőházak. Jakab István szerint alapvető feltétel, hogy a tulajdoni arányok termőterülethez kötődjenek, és eladó tulajdonrészt csak másik termelő vásárolhasson meg. Ebben az ügyben, illetve az almapiaci feszültség kezelésével kapcsolatban az agrártárcával is megindult az egyeztetés.
Régóta húzódó probléma
A rendszerváltáskor a szovjet megszűnésével egymillió tonna maradt piac nélkül – utaltak a probléma gyökerére a Világgazdaság által megkérdezett szakértők. A szabolcsi almatermelők gondja pedig politikai kérdéssé vált, eladási gondjaikon az aktuális kormányok támogatásokkal segítettek, elodázva, de legalábbis lelassítva ezzel a szerkezetváltást. Eközben Lengyelországban megnégyszereződött, négymillió tonnára nőtt a termés, és ármeghatározóvá vált a léalmapiacon, Magyarországon pedig jó termés esetén, ha a lengyel hozamok is jók, borítékolható az árháború. A hazai termelők függését erősíti, hogy a piacvezető Austria Juice 65 százalékos részesedést ért el a léalmapiacon. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
