Új óráshíd fog épülni Magyarországon, nem marad egyedül a mohácsi: Vitézy Dávid minisztériuma már vizsgálja – 100 milliárd forintba is kerülhet

Előrelépésnek tekinti Gajda Attila, a TISZA Csongrád-Csanád megyei képviselője a közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint azt, hogy a Vitézy Dávid vezette minisztériumban vizsgálják a harmadik szegedi híd kapcsán korábban elkészült terveket és azok felhasználhatóságát a megvalósításhoz. Ez ugyanakkor még nem döntést vagy előkészítést jelent. A minisztérium akkor foglalkozik a tervvel, amikor egy másik jelentős híd, a Mohácsnál épülő Duna-híd ügyére jelentős figyelem hárul akkor, amikor annak kivitelezése már jelentősen előrehaladt.

Százmilliárdos hídberuházás ügye került elő

Az imént hivatkozott bejegyzés kapcsán érdemes felidézni, hogy a szegedi új Tisza-híd 100 milliárdos beruházása csak a 2031–2036-as időszakban szerepelt az Orbán-kormány tízéves beruházási programjában, pedig előfeltétele a makói elővárosi vasút projektjének. 

Utóbbi kapcsán pedig a projekt korábban kiadott összefoglalójához érdemes nyúlni. Eszerint a második világháború óta hiányzik a vasúti összeköttetés Szegednél a Maros vidékével. A régi vasúti átkelő városszerkezetileg nem a legkedvezőbb helyen volt, de távlatban egy korszerű kötöttpályás kapcsolat megteremtésére is lesz lehetőség, Makó felé, akár tram-train megvalósításával. Egy jövőbeli vasúti kapcsolat érdekében a tervezett híd pillérei úgy épülnek, hogy egy későbbi vasúti hidat is elbírjanak, sőt, a közúti híd szerkezete is figyelembe veszi a vasúti híd kialakítását. A vasúti forgalom kapcsán viszont kérdés, hogy a híd építésével egyidejűleg megvalósítható-e az is.

Vitézy racionalizálást sürget a mohácsi Duna-hídnál, pénzt is visszaszedne

Az új szegedi híd ügyének elővétele azért is érdemel figyelmet, mert ezekben a napokban épp Vitézy Dávid miniszter volt az, aki hangsúlyozta, hogy a mohácsi új Duna-híd tartalmat racionalizálni kell. A mintegy 390 milliárd forint értékű beruházás jelenleg az ország egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztése, amely körül élénk politikau és szakmai vita zajlik.

Miként arról beszámoltunk, a már kivitelezésének látványos szakaszában járó mohácsi Duna-híd ügyében korábban Hargitai János országgyűlési képviselő a közlekedési és beruházási miniszterhez fordult, hangsúlyozva, hogy a projekt a Dél-Dunántúl fejlődésének egyik kulcsfontosságú előfeltétele.

A politikus szerint 

• a hidat nem önmagában kell vizsgálni, hanem 
• egy nagyobb közlekedési folyosó részeként. 

Érvelése szerint a Fekete-tenger térségétől Nagylakon át Szegedig húzódó, jórészt már megvalósult autópálya-hálózat logikus folytatása lenne a térség további fejlesztése, amely új gazdasági lehetőségeket nyithatna meg a Dél-Dunántúl számára.

Válaszában Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elismerte a vidékfejlesztés fontosságát, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a vidék fejlesztése nem merülhet ki újabb és újabb utak aszfaltozásában. Szerinte korábban több olyan beruházás is indult, amely szakmailag nem volt kellően megalapozott, miközben százmilliárdos közpénzeket emésztett fel.

Hozzátette, hogy felül kell vizsgálni az indokolatlan kifizetéseket, és ahol szükséges, az összegeket vissza kell követelni.