Kiderült, mennyi áramot ad Magyarország Ukrajnának: Kapitány István elárulta, hogyan érinti a hazai fogyasztókat – Orbán Viktornak más tervei voltak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKapitány István közösségi oldalán megjelent bejegyzésében elismerte: valóban lehet Ukrajna esetében az áram kapcsán 40 százalék körüli arányról beszélni, csakhogy ez a Mi Hazánk frakcióvezetőjének felszólalásától eltérően nem a teljes ukrán villamosenergia felhasználásból a magyar import által adott részt jelenti, hanem a teljes ukrán importstruktúrán belüli részt. A gazdasági és energetikai miniszter szerint a magyar ellátásbiztonság szempontjából nem jelent gondot az ukrán áramexport, mert általában a többletből adunk. Érdemes azt is hozzátenni: az országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsoltsága révén van, hogy elszámolási értelemben tőlünk nyugatabbra jövő irányból jövő energia továbbítása történik.
Fotó: Pand P Studio / Shutterstock
Áramimport vagy áramfelhasználás? Nem mindegy
„Magyarország tehát az Ukrajnába érkező importáram egy jelentős részét adja, nem pedig Ukrajna teljes felhasználásának 40 százalékát. Ez nem ugyanaz” - fogalmaz bejegyzéséban a miniszter. Kapitány István kitér rá, hogy Ukrajna a háborús károk miatt ma kevesebb áramot fogyaszt, mint 2022 előtt, de az ellátásának döntő részét továbbra is saját maga biztosítja.
A miniszter azt írja, hogy
a Magyarországról oda irányuló áram nagy része jellemzően olyan időszakban megy ki, amikor itthon éppen többlet keletkezik, például a napelemek csúcstermelése idején.
Emellett szerinte azt is érdemes megjegyezni, hogy az Ukrajnába menő villamos energia egy jelentős része nem is magyar termelés, hanem külföldről Magyarországra behozott áram.
Fontos azt is látni, hogy ez nem veszélyezteti a magyar fogyasztók ellátását. A villamosenergia-kereskedelem kétirányú: tavaly például több áram érkezett Ukrajnából Magyarországra, mint amennyit Magyarországról Ukrajnába vittünk ki
- fogalmaz Kapitány István, aki szerint félrevezető egy importarányból teljes fogyasztásra vonatkozó következtetést levonni.
A miniszter szerint a kormány célja az, hogy a magyar napelemparkok és a jövőben újra telepíthető szélerőművek termelését minél jobban itthon tudjuk hasznosítani, ezért csatlakozott az ország az energiatárolói kapacitások bővítését célzó uniós kezdeményezéshez is, első körben 700 megawatt teljesítmény vállalásával.
A nap- és szélenergia hasznosítása önmagában üdvözlendő is lehet, ugyanakkor mint a Világgazdaság oldalán megjelent cikkekből kiderült, azoknak olyan kockázatai is vannak, melyeket a döntéshozóknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk.
Egy év alatt ötszörösége nőtt az ukrán áramimport mennyisége
Bár Kapitány István bejegyzésében nincs szó arról, hogy Magyarország az ukrán áramexport felfüggesztésére készülne, annak korábban elkészült technikai forgatókönyve . Ennek a forgatókönyvnek mint válaszlépésnek a létezését akkor jelentette be az előző kormányzat, amikor Kijev a Barátság kőolajvezeték sérülése után annak helyreállítási késedelmével zsarolta a magyar felet.
Ha az év első negyedévében állt volna le a magyar áramszállítás Ukrajnába, azt a hidegebb hónapokban kifejezetten megérezte volna az ország, melynek áramimportja az adatok szerint 2026 februárjára az egy évvel korábbinak ötszörösére nőtt.
Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, májusban fordulatot lehetett regisztrálni az ukrán energia-külkereskedelemben, legalábbis beindult az export, melyre a háborúban álló ország egy ideje nem volt képes.
- Az ukrán áramexport legnagyobb részét, 64 százalékát Magyarország vette át.
- Ugyanakkor az importoldalon is Magyarország számított a meghatározó szereplőnek: a teljes ukrán behozatal 52 százaléka innen érkezett.
Ukrajna összességében nettó importőr maradt: májusban a behozatal több mint négyszerese volt a kivitelnek.
Érdemes megjegyezni, hogy az eddigi adatok alapján az ukrán villamosenergia-import az előző hónaphoz képest április végére szintén jelentősen, 40 százalékkal esett vissza.
Ukrajna 2026 májusában 398 000 MWh (0,398 TWh), míg júniusában megközelítőleg 295 000 MWh villamos energiát importált az európai piacokról az ExPro Electricity és a DiXi Group hivatalos adatai szerint. A nyári időszakban a kedvező időjárás, a magas napenergia-termelés, valamint a csökkenő lakossági fogyasztás miatt az ukrán áramimport volumene csökkenő trendet mutatott.
Az ukrán energiarendszerből származó adatok alapján a teljes országos villamosenergia-felhasználás (kereslet) májusban megközelítőleg 9-10 TWh (9-10 milló MWh) között alakult, míg júniusban a hőhullámok miatt ez a kereslet megemelkedett, és a csúcsidőszakokban elérte a 12-15,8 GW-os pillanatnyi rendszerszintű terhelést.
