Megviselte az aszály az őszi vetéseket, csak a táblák negyedén jó a minőség

Egyelőre az látszik, hogy a vetések állapota az elmúlt öt év átlagához képest sokkal gyengébb képet mutat – válaszolta a VG érdeklődésére Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Mindez az őszi és a téli csapadékhiány következménye, amelynek eredményeként a GOSZ becslése szerint

a táblák 50 százalékán közepes a növények állapota, a jó, illetve a gyenge minőség pedig 25-25 százalékot tehet ki.

Az első és a második fejtrágyázás is megtörtént a megfelelő mennyiségben, az elmúlt hetek esőzései pedig a talajok vízhiányának körülbelül a felét pótolhatták – mondta a GOSZ-elnök.

Ezt erősítette meg Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is: az, hogy leesett 60-70 milliméter eső, az aktuális hiány felét pótolta, az elmúlt hét azonban ismét rontott valamennyit ezen az arányon. A márciusban lehullott csapadék – az utolsó napot nem számolva, amikor már több helyen is esett – az elmúlt harminc év átlagának csupán a 40 százaléka volt. Mint mondta, nagyon kellett a növényeknek a március utolsó és április első napján, illetve az egy héttel később lehullott csapadék. A szárazság leginkább a repcét viseli meg, több helyen ki is kellett tárcsázni a vetést, de a többi növény látványosan javult a csapadék hatására, amely egyébként a tavaszi munkákban is segített – tette hozzá. A MOSZ-hoz érkezett olyan jelzés a termelőktől, hogy – bár a talajhőmérséklet nem volt még ideális – néhány helyen már nekiláttak a napraforgó vetéséhez, és húsvét után a kukoricáét is elkezdik.

Az őszi kalászosok egészen március elejéig súlyos csapadékhiánnyal küzdöttek, ami a növények differenciálódási szakaszában sajnos meghatározóan hat a terméseredményekre is – mondta a VG-nek Sándorfy András, a vetőmagpiaci jelenléte révén a hazai kalászos gabona vetésterületének 60 százalékáról közvetlen információkkal rendelkező Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. A drága tavaszi fejtrágya hasznosulása is gyengébbre sikeredett, mivel nem volt bemosó csapadék. A gazdálkodók a tavaszi földmunkák során a talajban lévő minimális nedvesség megőrzésére törekedtek, azonban a március–április fordulóján országosan leesett 10–50 milliméter eső valóban megváltás volt a határnak, hiszen a vegetációs időszakból 40-50 nap telt el csapadék nélkül. Az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban – érzékeltette a csapadék jelentőségét.

A tapasztalatok szerint főleg a későn vetett búzákban és tritikáléban maradt el a bokrosodás a fajtáktól elvárttól, amit már a későn jött csapadék sem tud helyrehozni. Sándorfy András szerint

az idei várható teljesítményről egyelőre annyit lehet elmondani, hogy erős közepes vagy annál picivel jobb gabonatermésre akkor számíthatunk, ha még egyszer nem telik el 20-30 nap eső nélkül – legfeljebb aratás előtt.

A repcénél viszont sok helyen menthetetlen volt a ki sem kelt állomány, így a Marton Geneticshez érkező jelzések szerint a dél-alföldi régióban több száz hektárt kellett kitárcsázni. Az ott megmaradt állományok fejlettsége az eső után gyenge, így abban a régióban a közepes termés is valószínűtlen, míg országos viszonylatban gyenge-közepes átlag várható.

A csapadékhiány alatt a szárazságtűrő búzafajták viszont már meg is kezdték a vizsgájukat – utalt a vetőmagpiacon folyó versenyre az ügyvezető igazgató, a martonvásári portfólióban több ilyen fajta is van. Emellett bíznak abban, hogy az Agrárinnovációs Díjjal is kitüntetett termesztéstechnológiai újításuk, a speciális talajbaktériumos csávázás még több gazdálkodónak segít. A technológia lényege, hogy éppen a csíranövény kezdeti fejlődését segíti, amire most nagy szükség volt. A hazai termelői körben egyre többen látják, hogy az éghajlati változásokra a megfelelő fajtaválasztással lehet csak előre felkészülni.