A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) által képviselt főzdék egy része nem vásárolt fel gyümölcsöt, részben mert vannak főzdék, amelyek értékesítési csatornái a Covid időszakában megszűntek, vagy jelentősen beszűkültek, ezért jelentős készletekkel rendelkeznek. Egyes főzdéknek pedig a Covid, illetve az elmúlt időszak gazdasági hatásai következtében sajnos olyan mértékű likviditási gondjaik keletkeztek, amelyek miatt nem tudtak újabb gyümölcsöket felvásárolni – mondta el a VG érdeklődésére Mihályi László, a PNT elnöke.
Azok a főzdék, amelyek vásárolnak, azért teszik, mert népszerű az adott gyümölcsfajtából főzött pálinkájuk, vagy új termékkel akarnak megjelenni a piacon. Így idén a sárgabarack mellett vettek málnát, fekete ribizlit, fekete berkenyét és a hagyományos alapanyagokat, mint a szilva, birs, cseresznye, cigánymeggy, alma. A gyümölcsvásárlást negatívan befolyásolhatta a jövőbeni bizonytalanságok egyre növekvő árnyéka, az hatására már látható a vendéglátóipari egységek megszűnése, és ha elkezdődik az éttermek, szállodák tömeges bezárása, akkor a pálinkaszektor ismét lehetetlen helyzetbe kerül, éppen úgy, mint a Covid-lezárások idején. Akkor pedig nincs értelme sok gyümölcsöt vásárolni – mondta a PNT-elnök.
A gyümölcsök beszerzési áraiban egyértelműen érezhető a növekedés, ennek mértéke 25–35 százalék volt, bár volt olyan gyümölcs, ahol ez az 50 százalékot is elérte. A sárgabaracknál a nettó 280–450 forintos ársáv volt a jellemző országosan.
A főzdék a költségnövekedésekben nagy szórást tapasztaltak, „mármint az indokolt áremelések mértékében, amelyet érvényesíteni kellene az eladási árainkban” – mondta Mihályi László. A PNT tagsága azonban most úgy látja, hogy a pálinkaárak emelése nem vagy nagyon nagy kockázattal léphető meg – tette hozzá. Pedig a pálinkafőzdék esetében van több, nehezen kikerülhető, költségnövelő elem, mint a gyümölcs, a munkabérek, az energia és a csomagolóanyag. Korábban tágabb volt a főzdék mozgástere, kereshettek olcsóbb szereplőket, de ma – ahogyan Mihályi László fogalmazott – „már ki vagyunk szolgáltatva a piacnak”. A főzőmestert meg kell fizetni, mert egy pálinkafőzdében ő a szakmailag meghatározó,
az energiaárak elszabadultak, a gázárban például 13-15-szörös a költségnövekedés, az üveg szinte csak importból érkezik, és az előállításának nagy az energiaigénye, valamint a forint gyengülése miatt importüvegek ára nagyjából 70-100 százalékkal emelkedtek egy év alatt, ráadásul további áremelkedés várható
– sorolta. A magyar üvegpiac 30 százalékát az ukrán gyárak szolgálták ki, de két üveggyár is találatot kapott a harcokban, így az a termelés kiesett. A csomagoláshoz kapcsolódóan még akkor nem is beszéltünk a dugókról, a címkékről és azok által jelentkező költségnövekedésről.
Ezeken felül pedig ott vannak az adók és a kötelezően fizetendő díjak, amelyekre egyáltalán nincs ráhatásuk. Ha mindezeket összeadjuk, akkor szerinte nagyjából 40 százalékos áremelésre lenne szükség – ahogyan az az élelmiszerek többségénél meg is történt –, de jó esetben is ennek csupán mintegy felét lehetne érvényesíteni az árakban, ennél többet a piac egész egyszerűen nem fogadna el – mondta.
A neta (népegészségügyi termékadó) 2019-es bevezetése jelentősen hatott a pálinkaforgalomra. A hatósági adatok szerint 2017-ig egyenletesen nőtt a forgalom, 2018-ban pedig volt egy kiugró bővülés, mert a neta 2019 január 1-jei bevezetése előtt, aki csak tudott óriási mennyiséget berendelt. De ha 2017-et, mint „utolsó békeévet” vetjük össze a tavalyival, akkor az látszik, hogy a 2017-es 1,056 millió hektoliterfok 2021-re 686 ezer hektoliterfokra esett vissza, idén pedig a PNT becslése szerint – ha nem történik meg például a HoReCa-szektor teljes leállása – 780 ezer hektoliterfok körül alakulhat. (Egy hektoliterfok 2 liter 50 százalékos vagy 2,5 liter 40 százalékos alkoholnak felel meg.) A számokból látszik, hogy a neta bevezetése mit okozott az ágazatban, és talán 2022-re újra elérik a 2014-es kitárolás szintjét. „Ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy 2014-hez képest 25 százalékkal több pálinkafőzde van az országban, vélhetően több étterem és szálloda is, és mégis csak épphogy elérjük ugyanazt a kibocsátási szintet” – mondta a PNT elnök, hozzátéve, hogy
ezek alapján elmondható: a neta bevezetésénél kevés károsabb dolog volt az elmúlt húsz évben.
A magánfőzdék adómentességének a kereskedelmi főzdék forgalmára gyakorolt hatását firtató kérdésre Mihályi László fontosnak tartotta tisztázni, hogy a gyümölcsök lepárlása történhet kereskedelmi főzés, bérfőzés és magánfőzés keretében, a kereskedelmi főzdékre pedig nem a magánfőzés intézménye gyakorol negatív vagy pozitív hatást. De a magánfőzést két részre kell osztani: vannak, akik hobbiszinten, kísérletezve a gyümölcsökkel, már-már művészi fokon főznek párlatokat, és saját fogyasztásra, a 86 literes, a törvényben meghatározott mennyiségi korlátot betartva minőségi és szép termékeket állítanak elő. Többen azonban sajnos a jogszabályi előírásokat csak egy átléphető akadálynak tekintik – mondta Mihályi László, hozzátéve, hogy sokan őket is a magánfőzők egy csoportjának tekintik, hiszen a magánfőzés mögé bújva végzik tevékenységüket, mások szerint nem is tartoznak a magánfőzők közé.
Bármelyik megközelítést tekintjük a besorolásnál, abban közös az álláspontjuk, hogy zugfőzőknek aposztrofálják őket – nyomatékosította. Jellemzően túllépik a jogszerűen előállítható párlat mennyiséget, ellenszolgáltatás ellenében, nem saját szükségletre főznek, hanem kereskedelmi forgalomba bocsátják a termékeiket. Ráadásul nem tartják be a szakmai követelményeket, mondjuk, nem választják le az utópárlatot, mert így nagyobb mennyiséget képesek előállítani és értékesíteni.
A PNT is monitorozza a piacokon illegálisan forgalmazott magánfőzött párlatokat, amelyeknek egy jelenetős része az analitikai vizsgálaton olyan eredményeket mutatott, hogy nem felel meg még az alapvető élelmiszer-biztonsági jogszabályoknak sem.
Ezek alapján a magánfőzők adómentessége nem befolyásolta negatívan a kereskedelmi főzdék működését, a zugfőzők tevékenysége annál inkább. Az általuk megkérdezett főzdék egybehangzó nyilatkozata szerint érzékelhető a zugfőzők jelenléte a piacon. Természetesen piacvesztést okoz a zugfőzésben előállított párlat kereskedelmi forgalomba kerülése is, de Mihályi László veszélyt lát abban is, hogy a párlatok kikerülnek úgy emberi fogyasztásra, hogy nincs mögötte minőségi ellenőrzés. Mint mondta, sajnos a terület ellenőrzése kikerült a jogköréből. A települési önkormányzatokhoz telepített ellenőrzési feladatokat viszont a jegyző nem tudja ellátni, valószínűleg azért, mert nem állnak rendelkezésére a megfelelő erőforrások. A zugfőzés a bérfőzdéknél a főzetői szám csökkenésében mutatkozik meg, illetve a zugfőzés ártó hagyatéka a nagy volumenű, számla nélküli – adózatlan – gyümölcsfelvásárlás miatt a kereskedelmi főzdék drágábban juthatnak a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló hazai gyümölcshöz.
