Egyre hangosabbak a hírek arról, hogy a részvénypiacok idén nem teljesítenek túl jól, és az emelkedő kamatkörnyezet, illetve a számos bizonytalanság a közeljövőre sem vetít előre óriási tőzsdei szárnyalásokat. Ettől függetlenül persze mindig lehet jó sztorikat találni, de ez a korábbinál is időigényesebb és kockázatosabb feladat lett. Van azonban alternatívája egy olyan átlagos befektetőnek is, aki kezdi elveszteni a hitét a részvénypiacban.

A kulcs az emelkedő kamatkörnyezet hatásaiban keresendő, ami ugyanis negatívan hat a részvénypiacokra, és jelen esetben sok egyéb befektetési területre is (nemesfémek, kriptoeszközök), az egyértelmű pozitív hatással van a kötvények hozamaira. Alapvető piaci összefüggés, hogy a kamatok emelkedésével a kötvények hozamai is egyenlő, vagy nagyobb mértékben emelkednek. Ez természetesen minden piacra igaz, de a hazai befektetők számára a magyar kötvénypiac kínálata és sokszínűsége lehet izgalmas.

tőkepiac Businessmen trading stocks. Stock traders looking at charts, indexes and numbers on multiple computer screens. Colleagues in discussion in traders office. Broker pointing on market data on monitor.
Fotó: Shutterstock

Az előző évek slágertermékei voltak az úgynevezett lakossági papírok, melyek kifejezetten azt a célt szolgálták, hogy a kisbefektetők is megtalálják a lehetőséget az állampapírpiacon. Az eredeti koncepció szerint jóval a piaci kamatok feletti lehetőséget kínáltak azzal a kikötéssel, hogy csak magyar állampolgárságú magánszemélyek vásárolhatják ezeket az értékpapírokat. A rendszer működött is, az érdeklődés kifejezetten magas volt a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és a Prémium Magyar Államkötvényekre is. 

Közben azonban megváltozott a piaci helyzet és a folyamatosan emelkedő inflációs környezetben a jegybankok rákényszerültek a monetáris szigorításra, vagyis az alapkamat emelésére.

A világ legtöbb fontos gazdaságában megindult a kamatemelési ciklus, de különösen igaz volt ez a kelet-közép-európai régióban, ahol a stabilitás megtartása érdekében gyors és határozott szigorításra volt szükség. A Magyar Nemzeti Bank éppen egy évvel ezelőtt indította el a kamatemeléseket, az akkor történelmi mélypontnak számító 0,6 százalékhoz képest 2021-es év végére már 2,4 százalék volt az irányadó ráta, a legutóbbi kamatdöntő ülésen pedig már 5,9 százalékra módosult a kamatráta. Mindez magával hozta a hagyományos állampapírok hozamainak jelentős emelkedését is, jelen pillanatban már egy rövid diszkontkincstárjegy (általában a leglikvidebb, de legalacsonyabb hozamú állampapír) vásárlásával is 6 százalék feletti hozam érhető el. 

A 2-3 éves lejáratú államkötvények pedig már 7 százalék feletti hozammal kecsegtetnek.

Ebben a környezetben újraéledt a sokáig csendben zakatoló állampapírpiac és a kereskedési aktivitás egyértelműen emelkedett nemcsak az intézményi, de a lakossági befektetők között is. Sokan döntenek a korábban kedvezőnek tekintett MÁP+ papírok lecserélése mellett, mert a jelenleg elérhető kínálatban bőven találhatunk kedvezőbb lehetőségeket is. A már említett diszkontkincstárjegy és hosszabb államkötvények mellett két terméket érdemes külön kiemelni, amelyek fontos elemei lehetnek egy diverzifikált portfóliónak.

Az egyik az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény (PMÁP), amiből többféle sorozat is fut, de a legutolsó, jelenleg is jegyezhető termék 1,5 százalékkal fizet magasabb hozamot az éppen aktuális éves inflációnál. 

A konstrukció érdekessége, hogy viszonylag rugalmatlanul követi a piacot, hiszen mindig a naptári év szerinti teljes inflációs rátát veszi alapul és ahhoz adódik hozzá az előbb említett kamatprémium. Jelenleg ez úgy néz ki, hogy a 2021-re vonatkozó egész éves infláció 5,1 százalék volt a KSH hivatalos adatai szerint, vagyis a most elérhető PMÁP 6,6 százalékos kamattal jegyezhető. Azonban az igazán nagy potenciál a következő esztendőben rejlik majd, hiszen korábban is 8-9 százalékra prognosztizálták az idei éves inflációt, de legutóbb Nagy Márton már ki merte mondani, hogy a két számjegyű érték sem lenne meglepetés. Vagyis amennyiben a 2022-es teljes évre vonatkozó éves inflációs adat elérné a 10 százalékot, akkor a következő évben az adott fordulónaptól (minden sorozat évente egyszer árazódik át) egy teljes éven keresztül több mint 11 százalékos kamatot fizetne a sorozat.

A másik érdekes állampapírfajta, amely inkább rövid távon lehet izgalmas és kecsegtető a hozamok tekintetében, hiszen ez a konstrukció gyorsan követi az aktuális kamatváltozást, mégpedig oly módon, hogy a 3 hónapos BUBOR értéke szerint változik minden negyedév végén. 

A jelenlegi folyamatosan emelkedő kamatkörnyezetben ez az egyik leggyorsabb reagálást biztosító államkötvény, amelynek segítségével meg lehet lovagolni az emelkedő hullámot. Ez egészen addig működhet, amíg a kamatpálya eléri a tetejét, vagyis amíg a hozamok el nem kezdenek esni. Ebben az esetben ugyanis a gyors reakció hátrányát szenvedheti el a befektető. Persze jelen helyzetben, és figyelve a várakozásokat erre még azért közel egy évet biztosan várni kell.

Ezen kiemelkedő befektetési lehetőségek mellett érdemes szót ejteni a hosszabb távú kötvények kereskedéséről, hiszen ebben is viszonylag alacsony a magyar befektetők tapasztalata, pedig ezek akár nagyobb nyereséget is eredményezhetnek. 

Jelenleg egy ötéves Magyar Államkötvény 7,2 százalék körüli éves hozamot biztosít, vagyis ha megvásárolunk egy ilyen terméket, akkor a lejáratig megtartva pontosan átlagos évi 7,2 százalékos hozamot fogunk elérni vele. 

Ugyanakkor az izgalmat az adhatja, ha nem tarjuk meg lejáratig, ugyanis az ilyen értékpapírok árazása is folyamatosan változik az aktuális kamatszinteknek megfelelően és a hátralévő futamidő alapján a hozamváltozás hatványozottan jelentkezhet az árfolyamban. 

Kicsit leegyszerűsítve a dolgot, ha az előbb említett hozam mellett megvásároljuk az ötéves állampapírt és 1 százalékot csökken a hozamkörnyezet, akkor az ötéves futamidő miatt a nyereség 5 százalékos lesz, amennyiben eladom a kötvényeket. Természetesen ez kockázatot is jelenthet, hiszen ha a hozamok tovább emelkednek, akkor átmenetileg veszteséggel lehetne csak értékesíteni az értékpapírokat, de mindez nem jelentkezik, ha lejáratig megtartjuk a kötvényt. Ebből jól látható, hogy a hosszú távú kötvényekben akkor érdemes spekulálni, amikor már inkább a kamatok csökkenésére számítunk, hiszen ilyen esetben rövidebb távon akár extraprofit is elérhető a hozamok esése következtében.