Pénzintézeti jogosítványt kér a posta

A kormány elé szánt előterjesztésben egy "visszafejlesztő", egy "szinten tartó" és egy "offenzíve fejlesztő" postavállalat gazdasági potenciálját vizsgálják. E modellek közül az utóbbihoz 2001-ben mintegy 35 milliárd forint tőkeemelésre lenne szükség. A további tőkeszükséglet a későbbiekben már külső tőke bevonásával is megoldható -- emelte ki Varjú Tamás.



A következő három-négy évben még nem tartja szükségesnek a posta privatizációját, sokkal inkább új vállalkozások indítását. Ezekbe mind szakmai, mind pénzügyi befektetők bevonhatók. Az említett fejlesztési igényeken kívül mintegy 15 milliárd forint tőke kellene a cégnek abból adódóan, hogy a Magyar Nemzeti Bank az idén kivonul a postai pénzforgalom finanszírozásából.



A ma ismert tervek szerint az Európai Unióban 2003-tól részleges, 2007-től pedig teljes liberalizáció lesz a postai szolgáltatások piacán -- mondja Varjú Tamás. Erre az időre a Magyar Postának egy hatékonyan működő, döntően piaci, és ebből következően üzleti normák alapján működő nyereséges és értékes vállalatcsoporttá kell válnia. Ehhez pedig jelentős -- a korábbi években is elmaradt -- alapberuházásokra, döntően informatikai és logisztikai fejlesztésekre van szükség.



A szükséges forrásokat részben tőkeemeléssel, részben pedig hitelekkel javasolja előteremteni az a stratégiai terv, amelyet a napokban juttatnak el a szaktárcához.



A feltőkésítés szükségességét támasztják alá a független szakértők is -- értesült lapunk. Szerintük a társaság a következő három évben -- hibás stratégia esetén -- akár teljes egészében elveszítheti saját tőkéjét. Az évi százmilliárdos forgalmú posta alaptőkéje ugyanis ma csupán 11 milliárd forint.



A Magyar Posta azonban nemcsak tőkét, hanem jogszabályi változásokat is igényel. Ez egyrészről a társaság egyetemes kötelezettségeiből fakad, amelyeket akár veszteséggel is, de elérhető hatósági árakon kell biztosítania. Másrészt a liberalizációra való felkészülés is indokolt. Az elnök-vezérigazgató példaként említi a postai szolgáltatások pozitív áfakulcsba sorolását, amely az EU-csatlakozáskor amúgy is elkerülhetetlen. A postavezér szerint ennek inflációs hatása a társaság nyereségének rovására megvalósuló elhúzódó áremeléssel minimalizálható, ugyanakkor egyéb gazdasági előnyei -- olcsóbb beruházások -- jól kihasználhatóak.



Szinte egyedülálló a világban -- mondja Varjú --, hogy a Magyar Postának nincs bankja, illetve önálló lakossági számlavezetési jogosítványa. Hangsúlyozta, hogy a híresztelésekkel és a "fanyalgó" ellenvéleményekkel szemben nem törekszenek kereskedelmi banki feladatokra, de a pénzintézeti tevékenységhez szeretnének jogosítványt kapni.



A stratégiai dokumentum kitér arra is, hogy a postának a kapacitások kihasználása és a kiterjedt hálózat fenntarthatósága érdekében -- piaci alapokon -- lényegesen több köz-, illetve állami feladathoz, megrendeléshez kellene hozzájutnia. Példaként Varjú Tamás az okmányhitelesítést, az elektronikus hitelesítést, a tankönyvelosztást, az önkormányzatok logisztikai ellátását, a vidéki körzetek tele-(posta)házakkal kapcsolatos ellátásának lehetőségét említi. E közfeladatok nagy részéhez szükséges logisztikai és informatikai fejlesztéseket a Magyar Posta Rt. egyebek között az EU-követelmények miatt amúgy is megcsinálja.

A szinten tartáshoz 40-50 milliárd kell A szolgáltatások szinten tartásához is legalább 40-50 milliárd forintra, a technológiák és a piac fejlődésével való érdemi lépéstartáshoz pedig minimum százmilliárd forint "friss" pénzre van szüksége a Magyar Posta Rt.-nek a következő években -- nyilatkozta a Világgazdaságnak Varjú Tamás elnök-vezérigazgató. A napokban a szaktárcához kerülő előterjesztésben javasolják még a szolgáltatások áfabesorolásának felülvizsgálatát, és pénzintézeti jogosítványt is kérnek. Magos Katalin-->