A hétköznapi étkezések gyakoriságát tekintve a gyerekek körében a napi három-négyszeri étkezés a legjellemzőbb. A vizsgálatban részt vevők 51 százaléka az iskolai menzán étkezik. A megkérdezett ötödikes tanulók 35 százaléka naponta három, s ugyancsak 35 százalékuk naponta négy alkalommal eszik, 28 százalékuk ennél is többször étkezik.
Bár a gyerekek 94 százaléka tisztában van azzal, hogy az evés előtti kézmosással a baktériumok, vírusok és különböző kórokozók szervezetbe jutását meg lehet előzni, ennek ellenére csupán 79 százalékuk mossa meg étkezés előtt a kezét, 5 százalékuknál pedig a kézmosás legtöbbször elmarad. A gyerekek 95 százaléka arról is tud, hogy a sok zsír nem egészséges a szervezet számára, s a zsír káros hatásaiként leggyakrabban az elhízást (42 százalék), valamint az elhízás által okozott betegségeket (11 százalék) említik. A megkérdezett tanulók a zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásaival is tisztában vannak (99 százalék), és ezeket leginkább magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt tartják egészségesnek. A gyümölcsöt evés előtt a gyerekek 87 százaléka szinte mindig megmossa, 3 százalékuk viszont a legtöbbször mosatlanul eszi meg.
Az általános iskolásokat a különböző vitaminok szerepéről is kérdezték a kutatók. A gyerekek a C-vitamin hatásairól tudtak a legtöbbet: 60 százalékuk szerint ez a vitamin véd a betegségek ellen, erősíti a szervezetet, és segít a betegségek utáni felépülésben. Az A- és a D-vitamin hasznosságáról már jóval kevesebben tudtak, legkevésbé az E-vitamin bizonyult ismertnek körükben.
A kutatási eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a gyerekek táplálkozási szokásait és preferenciáit befolyásolja az, hogy nagyvárosban, városban vagy falusi környezetben élnek, illetve hogy milyen a családjaik anyagi helyzete. A falvakban még valószínűleg erősebben meglévő tradicionális étkezési szokások miatt bizonyos szempontból kevésbé egészséges a gyermekek táplálkozása (kenyér, disznó- és marhahús, zsíros kenyér, kevesebb müzli), ugyanakkor más létfontosságú elemeket tartalmazó ételekhez (például a tojás) könnyebben és gyakrabban hozzájutnak, akár önálló ételként.
A vizsgálat során 1000 ötödik osztályos tanulót kérdeztek meg a kutatók. A fiúk és a lányok egyenlő arányban vettek részt a kutatásban.