Exportáló vállalatok is mennének Jugoszláviába

Növekedhet az exportban érdekelt magyar vállalatok aktivitása Jugoszláviában, miután június 1-jén életbe lép a magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi egyezmény - mondta tegnap az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) budapesti konferenciáján

Pallos András, a szervezet belgrádi képviseletének vezetője. Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint főleg az energetikai, a közlekedési cégek léphetnek fel, de a tőkebefektetők is hallathatnak magukról.

Pallos szerint erős a vegyes vállalat alapítása iránti kedv, a magyar vállalkozók elsősorban a kft. típusú gazdasági társaságokat keresik. A két állam által március 8-án aláírt megállapodás az ipari termékek 85, az agrártermékek 33 százalékára biztosít vámmentességet.

Az MVM Rt.-nek jelenleg nincs jugoszláv üzleti kapcsolata. Müller Mihály, a társaság kommunikációs igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy ez idő szerint csak tranzitszállításokat végeznek Jugoszlávia felé, ezekért a szállító fél fizet. Ugyanakkor amennyiben a fizetési feltételek, például állami garanciával, megnyugtatóan javulnának, az MVM mindenképp kész volna áramot exportálni déli szomszédunkhoz, körülbelül 50 megawatt nagyságrendben.

A Rába Rt.-nek fontos piaca Jugoszlávia, ahol 1978 óta van egy barterüzlete. A győri cég futóművet, motort, önjáró alvázat szállít a déli országba, cserébe alkatrészt, kész egységeket kap. A dél-szláv háború előtt ottani éves forgalma 70 millió dollár volt, a tavalyi csak mintegy hárommillió márka, s hasonlónak ígérkezik az idei is. A cégnél bíznak abban, hogy a vámcsökkentés hozzájárulhat az ottani kereskedelmi kapcsolatok erősödéséhez.

A TVK Rt. tavaly 5,6 millió dollárért adott el poliolefintermékeket Jugoszláviában, 17 százalékkal többet, mint 2000-ben, s a cég az idén és jövőre további 15-20 százalékos növekedést vár - mondta lapunk érdeklődésére Márkiné Pintér Éva, a polimerüzletág értékesítési vezetője. Hozzátette, hogy az ötszázalékos importvám eltörlése előnyt jelenthet azokkal a versenytársakkal szemben, akiket terhel a vám megfizetése. Ezért elképzelhető, hogy a forgalomnövekedés eléri a 20-25 százalékot is.

Ugyanakkor problémát jelent, hogy több kelet-európai országhoz hasonlóan Jugoszláviában is korlátozott a fizetőképes kereslet, illetve rossz a fizetési morál. Ha ez kedvező irányban változna, az jelenthetne jelentősebb áttörést az ottani piacon. A kormányközi egyezmény előkészítésekor, kivételként, kétféle listát állítottak össze: mindkét fél összeírta az úgynevezett kevésbé érzékeny termékeket tartalmazó és jugoszláv oldalról a legérzékenyebb termékkört felsoroló listát. Az agrárkereskedelem területén két listát fogadtak el a felek.

Az egyiken azok a termékek szerepelnek, amelyeknél kölcsönösen nullaszázalékos vámot alkalmaznak, mennyiségi korlátozás nélkül. A másik listán szereplőkre kölcsönösen vámkedvezményeket biztosít Magyarország és Jugoszlávia, egy-egy terméknél, termékcsoportnál mennyiségi korlátozással, vagy a nélkül.

A vámcsökkentésnél a két országban érvényes legnagyobb kedvezményes vámszint közül az alacsonyabbat veszik figyelembe, és azt csökkentik 10 százalékkal. Major István hangsúlyozta, hogy a megállapodás addig lesz hatályos, míg Magyarország nem válik az Európai Unió tagjává.

VG-összeállítás