Nincs sok idő hátra: péntek este döntenek Magyarországról, kritikus órák következnek – erre kell készülni

Este 10 órakor kezdetét veszi a hitelminősítések idei második felülvizsgálati köre, ami Magyarország szempontjából is kulcsfontosságú. Elsőként a Standard and Poor’s jelenti be a hazánkra vonatkozó friss minősítését. Ha az S&P leminősíti a szuverén magyar államadósságot, akkor gazdaságunk visszacsúszik a befektetésre nem ajánlott kategóriába. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint azonban nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

„A legtöbb érv amellett szól, hogy nem várható leminősítés, de a kormányzatnak meg kell győznie a hitelminősítőt, hogy a kampány során sem szaladnak majd el a kiadások” – emelte ki Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakértő emlékeztetett rá, hogy áprilisi hitelminősítése során a Standard and Poor’s már okozott egy kellemetlen meglepetést azzal, hogy negatív kilátással látta el a magyar államadósságot. Ez azért is veszélyes, mert ennél a hitelminősítőnél van a magyar besorolás a legalacsonyabb szinten, épp csak a befektetésre ajánlott kategória alján.

Regős a következő tényezőket vette sorra:

• A költségvetési hiány az igencsak kedvező második negyedéves adat fényében nem indokol leminősítést.
• A külső kereslettel sok mindent nem tudunk tenni, talán valami minimális javulás van benne, de többnyire kedvezőtlen továbbra is.
• A vámháborút is kívülről szemléljük – itt sikerült az Európai Uniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak megállapodást elérniük, persze ez nem az EU számára kedvező, de legalább van.
• Uniós forrásvesztés: itt tulajdonképpen sem előre- sem visszalépés nem történt, ez inkább kedvezőtlen így.
• Hibás monetáris politikai döntések: ez nem áll fenn, az új jegybanki vezetés megfontolt, stabilitásorientált gazdaságpolitikát folytat, amint ez a forint árfolyamán is látszik.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője is azon az állásponton van, hogy nem várható leminősítés. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban a hitelminősítő az idei költségvetési hiányra akkor 4,5 százalékos előrejelzést adott.

Ez nagyjából megegyezik a mi várakozásainkkal, ugyanakkor sokat javít a kilátásokon, hogy a második negyedéves eredményszemléletű egyenleg pluszos volt a költségvetésben. A külső egyensúlyi helyzet eközben stabilnak mondható, miközben a forint erősödik, leginkább a szigorú monetáris politikai hangvétel miatt – mondta az elemző.

Meglépett az euró és a dollár elől a forint: bizakodva várja a devizapiac a fontos döntést

Erős oldalon zárta a péntek délelőttöt a forint, amely számára az S&P késő esti ország-felülvizsgálatának eredménye lehet a meghatározó a következő napokban. A hazai fizetőeszköz javítani tudott a nap első felében a főbb devizákkal szemben. Az euró 0,2 százalékkal lett olcsóbb, a váltási árfolyam ezzel 390,5 alá süllyedt délre. A dollárhoz képest 0,3 százalékot erősödött a forint, a keresztárfolyam 338,4-ről a 337,3-es szintig süllyedt.

A régiós fizetőeszközökhöz viszonyítva felemásan teljesít ma a hazai pénz. A lengyel zlozty 0,2 százalékkal kerül kevesebbe, a cseh korona viszont 0,04 százalékkal drágult.

Az Erste elemzői szerint ma fontosabb adatok, hírek híján csendesebb kereskedés jöhet. A dollár váratlan menetelése mindenesetre indokolttá teszi az óvatosságot a feltörekvő devizák esetében, így a forintpiacon is.

Kellemes meglepetés: harmadik hónapja stagnál az infláció Magyarországon

Szintén kedvező jel a hitelminősítés előtt a friss inflációs adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai gyorstájékoztatója szerint szeptemberben 4,3 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak Magyarországon, miközben augusztushoz viszonyítva stagnáltak. Tavaly épp szeptemberben volt a legalacsonyabb a pénzromlás üteme, azaz ezúttal a bázishatások sem szóltak közbe. Alapos a gyanú, hogy egyre inkább kezd megjelenni az erős forint hatása a boltok árazásában.

Júliusban és augusztusban is hasonló áremelkedést mért a KSH, azaz nagyon úgy tűnik, hogy kezd stabilizálódni az árnyomás a magyar gazdaságban. Ráadásul az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is a jegybank 4 százalékos toleranciasávja alatt van. Augusztus után ezúttal is 3,9 százalék volt.

„A tartós forinterősödés már elkezdhette éreztetni a hatását, akár az importált élelmiszerek, a ruházati cikkek, de legfőképpen a tartós fogyasztási cikkek esetében is” – írta korábban kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az év eleje óta már közel 6 százalékkal erősödött a forint az euróhoz képest, miután az MNB továbbra is kitart a kamattartás mellett, miközben a nagy és a régiós jegybankok már kamatcsökkentésbe kezdtek.