Bizonyító erejű elektronikus okiratok

Az elektronikus aláírásról szóló törvény tavalyi elfogadásával a magyar jogrendszerben is lehetővé vált, hogy bizonyos joghatások a kizárólag elektronikus formában létező dokumentumokhoz is fűződjenek. Az elektronikus dokumentum hitelessége, bizonyító ereje természetesen attól függően változik, hogy milyen biztonsági fokozatú elektronikus aláírással van ellátva.

Azt azonban a törvény mindjárt az alapvető szabályok között mondja ki, hogy elektronikus aláírás, illetve elektronikus irat vagy dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást - megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy az aláírás, illetve az irat vagy dokumentum elektronikus formában létezik. Ez alól csak az öröklési és a családjogi jogviszonyok képeznek kivételt.

Elektronikus dokumentumon a törvény minden olyan elektronikus eszközzel értelmezhető adatot ért (például egy hangfájlt is), amely elektronikus aláírással van ellátva. Az elektronikus irat ehhez képest szűkebb kategória: olyan elektronikus dokumentum, amelynek funkciója, hogy szöveget írásban (tehát például nem hanggal) közöljön. Végül az elektronikus okirat olyan irat, amely jognyilatkozat megtételét, elfogadását vagy kötelezőként való elismerését tanúsítja. Az elektronikus aláírásoknak e helyütt két fajtáját érdemes megkülönböztetni egymástól (anélkül, hogy a technológiai részletekbe bocsátkoznánk, továbbá a magánkulcs és a nyilvános kulcs működési elvét ismertnek véve): a fokozott biztonságú elektronikus aláírás jellemzője, hogy egyedülállóan az aláíróhoz köthetően azonosítja őt, kizárólag az aláíró befolyása alatt álló eszközzel hozták létre, és a dokumentummal oly módon van összekapcsolva, hogy azon az aláírás elhelyezését követő minden változás nyomon követhető. Ennél egy fokkal hitelesebb az úgynevezett minősített elektronikus aláírás, amely külön részletezett feltételeknek megfelelő aláírás-létrehozó eszközzel készült, és hitelesítésére tanúsítványt bocsátottak ki.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás jelentősége, hogy minden olyan jogviszonyban (a fenti megszorításokat figyelembe véve), ahol jogszabály írásba foglalást ír elő, e feltételt teljesíti az olyan elektronikus irat, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással láttak el. Jellemzően tehát a szerződéses jogviszonyokban ez a biztonsági fokozat az írásbeliségnek mint feltételnek már eleget tesz. Ez annyit jelent, hogy a szerződés se nem szóban, se nem ráutaló magatartással köttetett, hanem úgynevezett egyszerű magánokiratban. Más szóval: a fokozott biztonságú elektronikus aláírás hitelességét tekintve az egyszerű magánokirattal esik egy megítélés alá. Egyszerű magánokirat például az előnyomtatott szöveg, amelyet az aláíró tanúk jelenléte nélkül, vagy ügyvédi ellenjegyzés hiányában ír alá. Ennek az a következménye, hogy az okirat hitelessége bírói mérlegelés tárgya lesz.

A minősített elektronikus aláírás ezzel szemben az úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirattal esik egy megítélés alá, egyszerűen azért, mert a törvény erejénél fogva több minden garantálja a hitelességét, mint a fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak. A teljes bizonyító erejű magánokiratot az ellenkező bizonyításáig valónak kell elfogadni, vagyis azt, hogy az okirat nem hiteles, az ezt állító félnek kell bizonyítania. Ez azért van így, mert például az aláírást két tanú jelenlétében tették, vagy mert azt közjegyző hitelesítette, esetleg ügyvéd ellenjegyezte.

A törvény fent említett alapszabálya viszont nemcsak a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírásra vonatkozik, hanem azokra az elektronikus dokumentumokra is, amelyekhez a fenti kritériumokat ugyan nem kielégítően, de elválaszthatatlanul hozzákapcsoltak egy bármilyen módon előállított elektronikus aláírást. Ez azt jelenti, hogy elméletileg egy elektronikus levélváltás tényét a bíróság előtt akár az e-mailek bemutatásával is bizonyítani lehet, feltéve, hogy az aláírás elválaszthatatlan az elektronikus levéltől (és van a tárgyalóteremben számítógép).

Ezen túlmenően pedig (szintén ha az infrastrukturális feltételek adottak) az elektronikus dokumentumok mindkét fajta aláírással ellátva bizonyítékként használhatók fel. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum - mint jeleztük - mindig bírói mérlegelés tárgyát fogja képezni, és ha a tartalmával szemben az ellenfél egy teljes bizonyító erejű magánokiratot mutat fel, akkor azt a menetet ő nyerte. A minősített elektronikus aláírással ellátott okirat azonban az ellenkező bizonyításáig teljesen bizonyítja a benne foglalt nyilatkozat megtételét, elfogadását vagy kötelezőként elismerését.

A törvény emellett felállít más vélelmeket is. Egyrészt azokban az esetekben, amikor az elektronikus dokumentum nem okirat (hanem például hang- vagy képfájl), de minősített elektronikus aláírással van ellátva, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a dokumentum tartalma az aláírás óta nem változott, feltéve, hogy az aláírás ellenőrzéséből más nem következik. Másrészt a polgári perjog már eddig is tartalmazta azt a szabályt, amely szerint ha a magánokiraton lévő aláírás valódisága nem vitás, vagy bizonyított, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az aláírást megelőző szöveg sincs meghamisítva. Ez a szabály most kiegészült a fokozott biztonságú elektronikus aláírással olyképpen, hogy az ezzel ellátott okiratban az aláírt adatokat kell meg nem hamisítottnak vélelmezni.

Érdekes, de érthető ugyanakkor, hogy a fokozott biztonságú és minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus iratok kinyomtatott változatához a bizonyító erő szempontjából nem fűződnek ugyanazok a jogkövetkezmények, mint az elektronikus változathoz. A papír ugyanis valóban csak a hagyományos módon: aláírással, pecséttel hiteles, ezen az elektronikus aláírás sem tud változtatni. A kinyomtatott változat hitelessége, bizonyító ereje ezért ismét bírói mérlegelés tárgya lesz. Ezt persze megkönnyítheti az egymással egyébként elektronikus úton érintkező felek a papíron felmutatott, de elektronikus úton keletkezett és létező iratok hitele.