Több éve stagnál a sörgyártás
A hazai gyártású sörök fogyasztása tavaly 71 liter volt fejenként, ami 3-3,5 százalékkal kevesebb, mint az 1999. évi, és meg sem közelíti a korábbi 100 litert. Viszont a forgalmazott 59-féle (köztük a 43 hazai gyártású) sör minősége sokkal jobb a korábbiaknál. A folyékony kenyér mégis jelentősen visszaszorult a piacon az egyéb szomjoltó italokkal, előbb az üdítőkkel, majd az ásványvizekkel folytatott versenyben.
Ebben nem kis része van annak is, hogy a sört viszonylag nagy adó terheli. Tömör László elmondta, hogy száz forint értékű sör után a társaságok 40-43 forint adót fizetnek. Az MSSZ tagvállalatai az elmúlt évben 26,3 milliárd forintot meghaladó jövedékiadó-fizetést teljesítettek, egy évvel korábban pedig 25,3 milliárd forintot. (Tavaly közülük került ki az ország egyik legnagyobb adófizető cége.) A büdzsé gyarapításának teljes összege részükről 2001-ben meghaladta a 47 milliárdot, ez kétmilliárddal több az előző évinél.
A szövetség elnöke elmondta: a nagy söripari cégek az előző évtizedben 200 milliárd forint fölötti összeget fektettek a gyártásba, ebből az új beruházások éves összege 5-6 milliárd forint között mozgott. A korszerűsítések révén javult a minőség és bővült a választék, de nőtt a termelékenység is. Ez utóbbi miatt a szakma létszáma az 1990-es évek közepétől 2000-ig 1300-zal csökkent, 2001-ben további 250 fővel apadt.
Az iparág jelenleg 43-féle sört gyárt, és néhány százalékot kitevő saját importja révén összesen 59-félét forgalmaz. Az úgynevezett standard (világos) sörök aránya 73 százalék körüli volt, a prémium termékeké meghaladta a 24 százalékot, az importsörök 2,5 százalékot képviseltek 2001-ben. Nőtt a dobozos sörök részanya: egy év alatt 7,7-ről 11,1 százalékra. Továbbra is a visszaváltható palackos értékesítés vezet, de az aránya 76-ról 72,8 százalékra esett, míg a hordós söröké 16,3-ről 0,5 százalékkal csökkent. Megjelent az eldobható palack, ami azonban még csak egy százalék alatti mennyiséget képviselt. (FI)
