"Totális háború" a csalások ellen
Napról napra újabb vállalati könyvelési botrányok kerülnek napvilágra: tegnap az AOL mintegy 270 millió dolláros nagyságrendű, szabálytalannak tűnő könyvelési tételéről adott hírt a Washington Post. Egy nappal korábban a PricewaterhouseCoopers kényszerült beismerni, hogy munkatársai megsértették a könyvvizsgálói függetlenség elvét, amikor pénzügyi tanácsadásért járó díjukat a tranzakció sikerétől tették függővé. Az öt éven keresztül 14 ügyféllel folytatott jogszerűtlen gyakorlat orvoslására ötmillió dollárt szán most a cég. A japán Sonyt ugyancsak "kreatív" könyveléséért érik vádak.
A vállalati botrányhullám tanulságai alapján a nemzetközi számviteli szabványokat (IAS) kialakító európai testület (IASB) a napokban elvi döntést hozott arról, hogy néhány éven belül kötelezővé teszi az alkalmazottaknak adott részvényopciók értékének a kimutatott nyereségből való levonását. A részvényopciók értékének kiszámításánál az opció időtartamát, a kiindulási részvényárfolyamot és a várható ingadozásokat vennék alapul, a költségeket negyedévenként írnák le - derül ki a Dow Jones jelentéséből. Az opciók értékének levonása szakértők szerint súlyos csapást mérne egyes vállalatok nyereségére, főként a technológiai szektorban, ahol az ilyen jellegű ösztönzés a leginkább elterjedt.
Az Egyesült Államokban 1994-ben zátonyra futott a hatóságok azon törekvése, hogy a szóban forgó összegek levonására kötelezzék a cégeket. Az Enron-botrány fényében azonban egyre nehezebb mereven elutasítani az ilyen irányú nyomást, és figyelemre méltó, hogy egyre nő azon amerikai nagyvállalatok száma, amelyek önként vállalják e lépés megtételét.
A kérdésnek az IAS-ben történő szabályozása azért lenne különösen nagy horderejű, mert 2005-től valamennyi, az uniós tőzsdéken jegyzett vállalat számára kötelező lesz e kódex alkalmazása. Sir David Tweedie, az IASB elnöke a Financial Times szerint reméli, hogy a jövőben az Egyesült Államok is elfogadja az általuk kidolgozott európai számviteli szabványokat. Harvey Pitt, az amerikai értékpapír-piaci bizottság (SEC) első embere korábbi nyilatkozataiban nem zárkózott el a szabályozás egységesítésétől, ám kijelentette: a náluk használt GAAP-szabvány sokkal jobb az IAS-nél, ezért a közös nevezőt annak mentén kell megtalálni.
A két számviteli koncepció között alapvető filozófiai különbség van - emlékeztet a Wall Street
Journal Europe. A GAAP több ezer oldalon valamennyi lehetséges helyzetre eligazítást próbál adni a könyvelők számára, míg az IAS azokat az elveket fekteti le, amelyeket a szakmának követnie kell tevékenysége során. Az amerikai szabályokat tehát viszonylag könnyen ki lehet játszani, mert ha valamilyen manővert kifejezetten nem tiltanak, akkor az megengedett - állítják az európai módszer támogatói. A vállalati botrányhullám megállítását célzó erőfeszítések korántsem csupán a számvitelt érintik. Jó esély van arra, hogy a jövő hét végéig az amerikai törvényhozás két háza megállapodjon a befektetőket megtévesztő vállalatvezetők elleni szankciók szigorítását és általában a számviteli eljárások reformját célzó törvénycsomagról - értesült a Washington Post. A minél példásabb szigort felmutatni igyekvő szenátus és a képviselőház a napokban több javaslatot is elfogadott e kérdésben.
Nagy-Britanniában eközben a kormány közzétette a vállalati szabályozás szigorítását célzó törvényjavaslatok első részét. A tervek között szerepel a könyvvizsgálókat félrevezető cégfőnökök szigorú megbüntetése, az auditorok vizsgálódási jogainak kiterjesztése és a menedzserek felelősségi körének pontosabb behatárolása. A szabályokat megsértő vállalatokat és vezetőket központi jegyzékben "állítanák pellengérre".
