A vállalatok költségvetésében egyre nagyobb összegeket tesznek ki az információs technoló-giára, annak karbantartására, folyamatos aktualizálására költött összegek. Joggal várhatja el így minden vezérigazgató, hogy akár a stratégiaalkotás, a szervezeti változások vagy beruházási döntések területén segítséget kapjon a számítógéptől.

Ezt a problémát járja körbe az említett tanulmány, amely az Egyesült Államokban és Európában is gyakori jelenséget vizsgál. Az információs technológia és az üzleti egységek vezetői közti nem kellően szoros kapcsolat okára a francia vezérigazgatók és informatikai igazgatók it-re vonatkozó elvárásaik alapján próbál fényt deríteni.

A felmérésből kiderül, hogy a vezérigazgatók teljesítményelvárásai a kiszolgálórendszereknél és a vezetői döntéstámogatás eszközeinél rugaszkodnak el leginkább a valóságtól. A különbséget főleg a projekt gyenge felügyeletének és irányításának, valamint annak tulajdonítják, hogy az információs technológia nem megfelelően szolgálja ki az üzleti egységeket.

A megkérdezett vezetők 80-90 százaléka az it-től az üzleti egységek stratégiájának megvalósítását, a legfontosabb it-projektek támogatását, a költségvetés jóváhagyását, szervezeti változás támogatását várja el, de legalább ennyien tartják fontosnak az it szerepét a válságmenedzsment, a haszon értékelésének területén.

A megkérdezettek 35-45 százaléka állítja csupán, hogy a jelenlegi helyzet megfelel az elvárásának. A legnagyobb különbség az it-projektekből származó haszon értékelésénél van; ez az a terület tehát, amelyiknél a legkevésbé számíthatnak az it támogatására.

A tanulmány a százalékos adatokon kívül kitér arra is, hogy kevés üzleti egységnek van állandó felelőssége az it-ért, kapcsolatuk pedig csupán évi néhány találkozóra korlátozódik. A legtöbb vállalatnál az információs rendszerek nem érik el a legfelsőbb igazgatói szintet, s a terület vezetői nincsenek is bevonva a vállalati stratégiaalkotásba.

Nehéz megállapítani az it-ből származó előnyöket, hiszen az indítás előtt csak a főbb projekteket értékelik és ellenőrzik. A vállalatoknak csupán a fele tekint előre és elemzi a várható hasznot, tízből kilencnél pedig az üzleti egységek nem felelősek a projekt megvalósításáért.

A tanulmány nem javasol egyértelműen jó és mindenkinek megfelelő "megoldást", azonban a fentiekben említett felelősségi viszonyok rendezése és az it-vel való felsőbb szintű foglalkozás csökkentheti az elvárások és a tények közti különbségeket.