Trendváltás a tevékenységkihelyezésben

A hardvergyártó cégek a kilencvenes évek elején kezdtek érdeklődni a szolgáltatási piac iránt, és közülük is az IBM volt a legelső ezen a terepen. Mivel ők az eszközeikhez korábban is biztosítottak támogatást, értelemszerű volt, hogy ezen a területen bővítsék tevékenységüket. Az új lehetőségek felkutatását indokolta, hogy a hardverpiacon kiélezetté vált a verseny, csökkent a haszonkulcs, szükség volt az új lehetőségekre, kitörési pontokra. Az egyik ilyennek az outsourcing bizonyult. Az IBM dominanciájában szerepet játszik az is, hogy piacvezető gyártóként sikerült a hagyományos, rendkívül széles ügyfélkörét elérnie új, outsourcing szolgáltatásaival is.

Miben bizonyultak jobbaknak a nagy informatikai gyártók, és melyek az EDS erősségei?

Ahol homogén hardverstruktúrával kerülnek szembe a gyártók, ott magas szintű szolgáltatásokat képesek nyújtani, ugyanakkor a számos különböző gyártótól származó eszközből felépülő, integrált rendszereknél már nehézségeik vannak. Az EDS ezzel szemben mindig is gyártófüggetlen volt, így a technológiai különbségek és változások kevésbé érintették. Az informatikai gyártók közül azonban egyre többen érdeklődnek az outsourcing iránt, úgyhogy komoly versenyre lehet számítani ezen a területen. Természetesen a hozzáadottérték-szolgáltatások előtérbe kerülése nem csak az informatikai piacra jellemző. Gyakorlatilag már mindegyik iparágban tetten érhető ez a tendencia.

Hogyan alakul a tevékenységkihelyezés napjainkban? Milyen új tendenciák fedezhetők fel?

Az outsourcingpiac rendkívül gyorsan változik. Korábban inkább az egyes informatikai tevékenységek részleges vagy teljes kiszervezése volt a jellemző. Napjainkra azonban a vállalatok már versenyképesség-javító tényezőként kezelik az outsourcingot, és arra törekednek, hogy minél több, az alaptevékenységhez nem tartozó munkafolyamatot kihelyezzenek. Újabban pedig előtérbe került a különböző háttértevékenységek, üzleti folyamatok, mint a pénzügyi, számviteli, humán erőforrás és egyéb tranzakciós tevékenységek kiszervezése.

Hogyan érintette az outsourcingpiacot az informatikai iparban az elmúlt években tapasztalható visszaesés? Milyen hatással volt ez az EDS-re?

A 2000-2002 közötti időszakra az informatikai outsourcingpiacon a túlfűtött várakozások voltak a jellemzők. Ez azonban a 2002-es recesszióval megszűnt, a korábbi dinamikus növekedés megtorpant. Ennek megfelelően az elmúlt két évben a cégek többsége kivárt, visszafogták kiadásaikat. Az EDS-t amiatt is különösen kellemetlenül érintette 2001. szeptember 11., mert a vállalat több nagy légitársasággal is kapcsolatban állt, és több száz millió dollárt vesztett azzal, hogy ezek a cégek fizetésképtelenné váltak. Ezen túlmenően a vállalat ügyfélkörében több cégnél is változások történtek a felső vezetésben, amelyek részben a kirobbant könyvelési botrányoknak voltak köszönhetők.

A jövőre vonatkozóan milyenek a vállalat kilátásai?

Az elmúlt években globális szinten stagnált a cég árbevétele, 22 milliárd dollár körül állandósult. A következő néhány évben sem várható nagy változás, mivel jelenleg inkább az új cégstratégia megvalósítására koncentrálunk. Ennek részeként 2003 elején felsővezető-váltás volt a társaságnál, és az új irányvonal szerint a nem stratégiai alaptevékenységhez tartozó részlegektől, üzletágaktól megválunk. A stratégiaváltás egyik fontos eleme a best shore alapú szolgáltatási modell bevezetése is, amelynek lényege, hogy a vállalat szolgáltatásait és meglévő kapacitásait földrajzi és szolgáltatási szempontból a lehető legkedvezőbb helyszínen igyekszünk integrálni.

Az említett stratégiaváltás, a best shore bevezetése mennyiben szolgálja az elvesztett vezető pozíció visszaszerzését?

Mivel az összes vetélytárs hasonló megoldásokkal próbálkozik, önmagában az új stratégia nem jelent komoly előnyt. Van azonban egy jelentős különbség az amerikai outsourcingcégek többsége és az EDS között. Míg azok elsősorban Indiát preferálják a rendkívül alacsony bérköltségek miatt, az EDS-nél a munkaerőköltség mellett fontosnak tartjuk a politikai-gazdasági stabilitást is. Ebből a szempontból Magyarország uniós csatlakozását követően még kedvezőbb helyzetbe kerülünk.

Hogyan illeszkedik a cégstruktúrába a magyarországi leányvállalat? Milyen szerepet játszanak a világszerte több mint százezer embert foglalkoztató társaság életében?

Rendkívül fontosnak tartom kiemelni, hogy egyre több, a régiót vagy akár egész Európát kiszolgáló erőforrásközpontot telepítenek Magyarországra. Az EDS Magyarország Kft. stratégiai helyet foglal el társaság európai tevékenységében, amit az is mutat, hogy a következő másfél évben 300-600 közötti létszámbővülésre számítunk.

Április elején kezdi meg működését Budapesten az EDS Magyarország Kft. új európai szolgáltatói központja, amelyet több mint ötmillió dolláros beruházással alakítottak ki. Mi lesz a központ feladata? Mi indokolta, hogy Magyarországra telepítsék?

A cég új központja pénzügyi és számviteli szolgáltatásokat nyújt az EDS európai érdekeltségei számára. Az új létesítmény teljes kapacitása 500 fő, a tervek szerint ugyanis Magyarországra kerül az EDS európai részlegeiből több üzleti folyamat elvégzése is, illetve a jövőben ügyfelek részére is kínálnak majd szolgáltatásokat. A központ Magyarországra telepítésében jelentős szerepet játszott, hogy az országban már évek óta működik regionális informatikai és üzleti folyamat szolgáltatásokat nyújtó létesítmény. Természetesen a helyi, magasan képzett, idegen nyelveket beszélő munkaerő, illetve az Európán belüli földrajzi fekvés, a nyugat-európai országok közelsége is javította a magyarországi központ esélyeit.

Az elmúlt időszakban a hazai piacon milyen hatások érvényesültek? Mire számít a jövőben, mit vár a közelgő uniós csatlakozástól?

Magyarországon az elmúlt másfél évben tradicionális outsourcingüzlet kevés volt. Úttörő lépésnek bizonyult a banki háttér-feldolgozási támogatás, és a jövőben ez lehet az egyik húzóágazat az EDS magyarországi leányvállalata számára. Ennek megfelelően a terveink között szerepel új szolgáltatásként a pénzügyi szféra üzleti folyamatainak támogatása, akár egyes bankok, akár regionális bankcsoportok esetében is. Komoly várakozással tekint az EDS az uniós csatlakozásra, reményeink szerint azt követően megélénkül majd a piac. A vezető magyar cégek közül többen regionális jelenlétre készülnek, és számukra fontos tényező lehet, katalizátorként hathat, ha a célországban már jelen van egy ismerős outsourcingszolgáltató. A magyar outsourcingpiacra kedvező hatással lehet az is, hogy az uniós csatlakozást követően a kormányzati szektor is egyre inkább rákényszerül a hatékonyságnövelésre és a költségek csökkentésére, aminek egyik módja bizonyos tevékenységek kiszervezése lehet.

A közelmúltban nevezték ki az EDS Magyarország Kft. élére. Kapcsolatba hozható ez a már említett stratégiaváltással, vagy esetleg személyi okai voltak?

A váltás oka semmiképpen sem személyi kérdésekkel, hanem sokkal inkább a belső struktúra átalakításával kapcsolatos. A korábbi ügyvezető igazgató továbbra is kapcsolatban marad a céggel, és a regionális menedzsment mellett tanácsadóként tevékenykedik.

Hogyan látja az EDS helyzetét a magyar piacon? Jelenleg önök a piacvezetők, de kik veszélyeztethetik ezt a pozíciójukat, kikkel számolnak potenciális versenytársként?

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a multinacionális cégek jelentette kihívást, mivel számukra a döntés megszületése után már csak idő és pénz kérdése, hogy a felhalmozott nemzetközi szaktudásukkal mikor jelennek meg a hazai piacon. A magyar cégek számára egyelőre inkább a piac azon szegmensei érhetőek el, amelyekre az EDS és a többi óriáscég nem fokuszál. Ebbe a körbe tartoznak például a kis- és középvállalatok.

Milyen előnyöket mondhatnak magukénak a hazai piacon?

A potenciális vetélytársakkal szemben komoly előnyt jelent az EDS számára a meglévő helyi kapacitás és infrastruktúra, valamint a nemzetközi szinten rendelkezésre álló 40 éves tapasztalat. Már most is fontos szerepet játszik a magyar leányvállalat életében az üzleti folyamatok támogatása. Ennek megfelelően jelentős iparági tudással rendelkezünk ezen a területen is, ami az informatikai cégek többségénél nincs meg.

Frissen kinevezett vezetőként milyen tervekkel, célkitűzésekkel lát munkához?

Az EDS Magyarország Kft. a dinamikus létszámnövekedésnek köszönhetően átlépett egy kritikus tömeget. Elmondható, hogy a vállalat életének egy új fázisába lépett. Az egyik nagy kihívásnak és feladatnak éppen azt tartom, hogy kiegyensúlyozottá tegyem ezt a gyors bővülést, és a rendelkezésre álló nagy piaci potenciált hasznosítsam is a magyar piacon. Az a célom, hogy előtérbe kerüljenek, nagyobb hangsúlyt kapjanak a regionális és magyarországi üzletek, és ne kelljen csak az európai EDS-szervezeteknek, illetve ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra támaszkodnunk. Bár minden üzletet természetesen nem szerezhetünk meg, az a cél, hogy a komolyabb hazai outsourcingüzleteknél felmerüljön az EDS neve.