A század kincse: a kreativitás

Alapvető választás előtt állunk, és sürgősen el kell döntenünk, miként alakítjuk életünket - jósolja Az alkotás gazdagít című könyvében John Howkins. Gyakorlatilag két lehetőség van: a kreativitás, vagy a sablon útja. A szerző az elsőt ajánlja; azt mutatja be szórakoztató, ám tanulságos módon, micsoda erők felszabadítására képes a kreativitás, és hogyan függ ezzel össze a gazdagság.

A szakemberek szerint a kreatív gazdaság a XXI. század uralkodó gazdasági formájává válik a szabadalmak, szerzői jogok és védjegyek rohamos terjedése révén. Már George Washington amerikai elnök úgy tartotta, hogy a tudás minden országban a közboldogság alapja, jóval korábban pedig Szókratész intett arra, hogy próbatételek nélkül nem érdemes élni. Charles Sherrington neurobiológus egy bűvös szövőszékhez hasonlította az emberi agyat, amely szüntelenül dolgozik.

Howkins a mai világban 15 kreatív kulcsszakmát számol öszsze. Ezek a következők: reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadó-művészet, könyv- és lapkiadás, kutatás-fejlesztés, szoftver, játékok (videojátékok nélkül), rádiózás és televíziózás, videojátékok.

A távlatokat jelzi, hogy a kreatív gazdaság, amelynek bevétele 2000-ben világszinten 2200 milliárd dollárt tett ki, évente ötszázalékkal növekszik, vagyis 2020-ra 6100 milliárd dollárra tehet szert. A szerzői jog ma már az Egyesült Államok első számú kiviteli cikke, megelőzi a gépkocsit, a számítógépet és a repülőgépet. Bár Michael Jordan kosárlabdázóként lett világhírű, személyes gazdasági értékét, amely már meghaladja Jordánia bruttó nemzeti össztermékét, főleg a szerzői jogdíjak és védjegyes termékek jelentik.