Drágulnak a brüsszeli irodák
Az Európai Unió májusi bővítése óta a most csatlakozott országokból mind több kormányzati, önkormányzati és vállalati képviselő keresi fel Brüsszelt, hogy megfelelő irodát találjon. Egyelőre nem túl nehéz a dolguk, hiszen sok az építkezés, noha a belga főváros belső körzeteiben inkább a felújításé, semmint a teljesen új projekteké a fő szerep. A hét magyar régiónak, Budapest városának és a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének már van egy-egy irodája, és ezt tervezi Debrecen városa. Több nagyvállalat, illetve más szakmai szövetség egyelőre túl drágának véli az irodanyitást, de a szükségességét senki sem tagadja. (VG, 2004. május 27., 19. oldal.)
Azon magyar cégek és szervezetek, amelyek hosszú távra szeretnének berendezkedni Brüszszelben, jól teszik, ha gyorsan lekötik az irodájukat, az árak ugyanis lassan, de biztosan felfelé kúsznak, legalábbis az uniós intézményeket is magában foglaló Leopold kerületben. E legjobbnak vélt körzetben a teljes éves bérleti díj 295 euró négyzetméterenként. A szakértők évi 6-7 százalékos növekedést vetítenek előre a következő 4-5 évre - derül ki a Cushman & Wakefield Healey & Baker globális ingatlanközvetítő lapunkhoz eljuttatott összegzéséből.
Eric Peeters, a vállalat cégtársa ugyanakkor felhívta a figyelmet: a drágulás főleg a belvárosra vonatkozik, bizonyos jó adottságú, de külső kerületnek számító városrészben még csökkenni is fognak az árak, s ez felkeltheti a közép-európai országból érkezők figyelmét. A szakértő szerint a tíz új tagállamból érkező kereslet legalább húszezer négyzetméternyi irodabérletre szól. Ez ugyan elenyésző az egész, az idén leszerződött 280 ezer négyzetméternyi területhez képest, de mivel az első hat hónapban lassult a szerződéskötési ütem, a közvetítők ennek is örülnek.
A brüsszeli piac stabil fejlődését jelzi, hogy egyre több külföldi intézményi befektető vásárol irodaházat. Eddig jobbára a német alapok vitték a prímet, de az elmúlt egy-másfél évben a Magyarországon is egyre aktívabb ír társaságok és amerikai cégek is megjelentek.
Brüsszelben ugyanis sok jó minőségű bérirodaház került eladósorba, s a hozamok némileg magasabbak az átlagos brit vagy más nyugat-európai pia-cokon elérhetőkhöz képest. Christian Karkan, a közvetítő cég irodapiaci elemzője szerint az íreknek csak kisebb része érdeklődik a közép-európai lehetőségek iránt. Ott ugyan nagyobb a hozam, de a hosszú távú kockázat is, s ezért inkább a biztosabb belga piacot választják - véli a szakértő.
Az idei első fél évben a belga állami és kormányzati szervezetek kötötték a legnagyobb területekre szóló szerződéseket (98 ezer m2), s ebben nincs változás a megelőző évekhez képest. Második helyen azonban már a külföldi állami vagy köztulajdonú szervezetek képviselői állnak (70 ezer m2), míg a külföldi magáncégek 64 ezer, a belga magánvállalatok 46 ezer négyzetméternyi irodát kötöttek le.
