Új alapot indít az Europolis
Várhatóan ezen a héten tető alá hozza az Europolis a második közép-európai ingatlanalapját, amelyben 300 millió eurót különít el irodaházak és ipari ingatlanok vásárlására - közölte lapunkkal Bernhard Mayer ügyvezető igazgató. Az Europolis ismét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen vállalkozik erre az akcióra, akárcsak az első alapnál. A cég első közép-európai alapjának 850 millió eurós befektetése van a kelet-közép-európai régióban. Ebből 200-250 millió eurót fektettek be Varsóban, illetve Prágában, ennél kisebb összeget Bukarestben.
Az Europolis első közép-európai alapja 65 százalékban az osztrák Investkredit Bank AG, 35 százalékban pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tulajdona. A közelmúltban pedig megnyitotta budapesti irodáját, amelynek feladata a portfólió ingatlanjainak kezelése és üzemeltetése - tette hozzá Széll Csaba.
A magyarországi ingatlanbefektetések értéke 216 millió euró. A magyarországi ingatlanportfólió jelenleg öt ingatlanból áll: a City Gate irodaépületeiből, az Info Park Research Centre-ből, az Airport Business Parkból, illetve az M1 Business Parkból. Az ötödik ingatlan, az IP West Office Park építésének első fázisa rövidesen lezárul, a négyfázisúra tervezett teljes projekt befejezése 2009-ben várható - mondta Széll Csaba, az Europolis magyarországi érdekeltsége, az Europolis Real Estate Asset Management Kft. ügyvezető igazgatója.
Az osztrák ügyvezető igazgató arra a kérdésünkre, hogy miért nem olyan aktívak a kiskereskedelmi ingatlanpiacon, mint az irodai és ipari ingatlanoknál, azt felelte: túlságosan szétszórt és minőségében is rendkívül változó a piaci kínálat ezen a téren. Az Europolisnál pedig első számú tényező a kiszámíthatóság és a biztos alapokon nyugvó befektetési politika. A társaság egyébként más térségbeli országban sem nagyon vásárolt plazát, kivéve Csehországot, ahol viszont kettőt is. Széll Csaba az irodapiaci hozamokról szólva érdeklődésünkre annak a véleményének adott hangot, hogy egyes, Budapesten végrehajtott tranzakcióknál már csaknem a Nyugat-Európában jellemző, alacsony hozamok mellett cserélnek gazdát az ingatlanok. A magyar piac egésze vélhetően rövidesen eléri a nyugat-európai hozamszintet. Ilyen körülmények között a makrogazdasági feltételek és természetesen az épület maga (elhelyezkedés, belső kialakítás, minőség, rugalmas átalakítási lehetőség, jó menedzsment) dönti el, hogy melyik befektetési terméket választják a befektetők.
Bernhard Mayer a cég terjeszkedési stratégiáját is vázolta. Eszerint fő piacnak az Európai Unióhoz most csatlakozott országokat tekintik, s Magyarországon, Cseh- és Lengyelországban már önálló irodával is jelen vannak. A cég természetesen alaposan vizsgálja az EU-jelölek közül Romániát, Horvátországot és Bulgáriát, előző kettőben már szintén nyitott irodát. Az igazi kihívás azonban az úgynevezett egyéb piacok, mint például Oroszország, Ukrajna, illetve Szerbia és Montenegró. Nem tervezik azonban, hogy Budapestről irányítanák a terjeszkedést, a társaság központjában, Bécsben végzik ezt a feladatot a jövőben is. Nem kívánnak továbbá belépni a szállodák és a lakások piacára, mindkettőt túl sajátosnak és bizonytalannak vélik. Ugyanez ez áll a telekingatlanok fejlesztésére és a termőföldekre is.
Sokkal jobban figyelnek azonban a jövőben a budapesti agglomerációra, mert úgy látják, hogy a következő években - az infrastrukturális fejlesztések várható felgyorsulása nyomán is - mind több ipari, irodai és kiskereskedelmi egység létesül, amik közül néhány a befektetők számára is érdekes lehet.
