A meglévő és a tervezett metróvonalak mellett vagy azokhoz közel lehet és érdemes irodaháznak alkalmas telek után kutatni - szögezte le több magyar és külföldi ingatlanvállalat vezetője a minap a Budapest Business Journal által szervezett és a befektetési ingatlanok helyzetével foglalkozó budapesti konferencián. A metró mint vezérfonal már most is érzékelhető, elegendő megnézni, hogy a Váci úton egy egész irodanegyed alakult ki a főút mentén, illetve az ahhoz nagyon közeli utcákban.

Horváth Emese, a Skanska Property Kft. fejlesztési igazgatója szerint elég vonzó már a piac ahhoz, hogy újabb fejlesztők és beruházók is érdeklődjenek iránta, hiszen például sohasem gondolták volna, hogy amerikaiak is megjelennek Budapesten. Ezzel egyetértett Grant-Boyd-Gibbins, az AP Sundance ügyvezető igazgatója, ám hozzáfűzte: még inkább előremutató fejlemény, hogy javult a befektetők összetétele. Már nemcsak a legnagyobbak vannak jelen, hanem közepesek és kisebbek is, és ezzel a korábbiaknál nagyobb reményeket táplálhatnak a kevésbé frekventált helyen lévő irodaházak tulajdonosai is. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy könnyebb lenne a tulajdonosok dolga, ha értékesíteni akarják az irodaházakat. A vevők - és persze a bérlők is - sokkal tudatosabban válogatnak. Sokszor egyszerre több szálon is futtatják a tárgyalásokat, és csak a legutolsó pillanatban döntenek.

Több szakértő is kiemelte, hogy egyelőre nem tudni: miként taktikáznak a befektetők a budapesti irodapiacon, tehát kivárnak-e az újabb fellendülésig, vagy inkább most vásárolnak be, amikor jelentős túlkínálat tapasztalható. Vannak olyanok is, akik alacsonynak tartják a bérleti díjakat, és ezért nem szánják el magukat a vásárlásra, de erre a legtöbb szakértő szerint még sokat kell várni.

Salamon Adorján, a Biggeorge's International ügyvezető igazgatója szerint a bérlői típusok is erősen hatnak a piacra és a fejlesztőkre, hiszen a cégek racionalizálási hulláma már érezhető, s egyre több a 4-6 ezer négyzetméteres területre vonatkozó igény, amit viszont nem mindig tudnak kielégíteni. A szakember úgy látja, hogy a Duna partján - északi, de főleg déli irányban, továbbá esetleg más városokban is - fellendülhet az irodakereslet. A megfelelő építési telek kiválasztása azonban kulcskérdés, nemkülönben a tervezett felépítmény variálhatósága.

A térség továbbra is vonzó marad a befektetők szemében - vélte lapunknak nyilatkozva John Verpeleti, a DTZ globális ingatlanközvetítő cég regionális ügyvezető igazgatója. Ez annak ellenére alakul így, hogy erősödik, sőt, egyre agresszívabb a verseny a különböző piaci szereplők között.

A DTZ a közelmúltban - a térségben működő nagy ingatlanközvetítők közül elsőként - túlhaladta az egymilliárd eurós értéket az általa kezelt vagy a részvételével lezajlott intézményi befektetési tranzakciókat tekintve. Az egymilliárdos határt a napokban lezárt romániai ügylettel érte el a cég: az osztrák többségű Europolis megvette a bukaresti Cefin logisztikai parkot. A térségben az első tényleges intézményi befektetés 1999-ben történt, Budapesten. Azóta 35 tranzakciót bonyolított le a DTZ, átlagosan 28,5 millió euró értékben.

Az idén az első fel év végén/második elején trendfordulót érzékeltek a szakemberek a fővárosi bérirodáknál. A korábbi évekhez mérten rendkívül csekély kínálatbővülés több mint kétszeresét szívta fel a piac. Míg az első hat hónapban az újonnan átadott épületek bérbe adható irodái nem érték el a 30 ezer négyzetmétert (27 900 m2), addig a bérbe vett területek közel 100 ezer négyzetmétert tettek ki. Ebben az évben a tervek szerint a piacra kerülő összes irodaterület közel 72 ezer négyzetméter lesz; ugyanakkor a 2004-ben megépített ingatlanok alapterülete előreláthatólag 65 ezer négyzetméter alatt marad.