Cseh lakóparkból sincs hiány
A cseh főváros dimbes-dombos külső kerületeiben - a néhány belső övezeten kívül - egyre-másra jelennek meg a nagy hirdetőtáblák: itt lakópark épül enynyi és ennyi, kiválóan felszerelt házzal vagy lakással, portaszolgálattal és kisebb üzletekkel. Mintha Pesten járnánk, csak a méretek kisebbek, ami érthető, hiszen a várost is kevesebben lakják és kevesebben ingáznak ki-be nap mint nap.
A Magyarországhoz képest késve indult lakópark-építési láz azonban láthatóan kedvére való a tehetősebb cseheknek, mivel a közvetítők a lakások kétharmadát szinte "lábon" eladják, vagyis már az első kapavágás előtt gazdát találnak az otthonok és a garázsok számára. A jelenség annál inkább figyelemre méltó, mert Prága belvárosában a budapestinél sokkal jobb állapotban vannak a nagy bérházak. Ráadásul az irodaépítések fölgyorsulásával a Na Prikope vagy más sétálóutca környékén található lakásirodák is visszalényegülnek lakássá, főleg luxusotthonokká. A kereslet egy részét tehát ez a jól karbantartott belvárosi negyed felszívja. Mégis: a panelben vagy négyemeletes házakból álló minilakásokkal teletűzdelt lakótelepekről egyre több prágai akar elköltözni. Az idén októberig húsz százalékkal kevesebben akartak panellakást venni, mint 2003 azonos időszakában. A lakóparkba vágyók között természetesen ott vannak az agglomerációban élők is, és olyanok, akik az ország más vidékeiről települtek át a fővárosba, új állást szerezve.
Az egyik legújabb, látványos projekt a 2000 lakásos Új Hárfa nevű lakópark Vysocany negyedben. A 15 lakótömbben több tucat loftlakás (nagy belmagasságú, variálható belső terű otthon) is lesz, egyes sorházas tömböknél 40-70 négyzetméteres kis előkertet is létesítenek. Az első néhány tömböt jövő év decemberében adják át.
Csehországban az idei első fél évben - néhány száz híján - húszezer új lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 15 százalékkal több, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A pénzügyi elemzők szerint ez már tendenciának tekinthető, hiszen 2002-ben is majdnem ilyen ütemű volt a fejlődés. Az idén azonban csökkentek a jelzáloghitelek kamatai, s ez is megdobta az építési kedvet. A Mladá Fronta Dnes című lap szerint a bérlakások száma egyharmaddal apadt 1999 óta, jelenleg közel 750 ezer ilyen lakást tartanak nyilván. Az önkormányzatok az elmúlt három évben több mint 100 ezer lakást adtak el, zömmel az eddigi bérlőknek, akiknek negyven százaléka továbbértékesítette azokat.
Kamil Kosman, az ingatlanpiaci trendeket elemző ARTN szakmai egyesület vezetője egy most közzé tett összefoglalóból idézve azt mondta a The Prague Post című lapnak: Csehország EU-taggá válása óta rendkívül hektikusan mozog az ingatlanpiac. A belépés előtti felfűtött hangulatban sok vevő drágábban vásárolta meg a kiszemelt lakást, mint lehetett volna akkor, ha nincs ilyen árfelhajtó várakozás.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: a lakáspiac érettebbé vált, egyre több a minőségi otthon, és a lakásmobilitás is kedvezőbb ütemű, mint az elmúlt évtized közepén vagy végén. Előrejelzése szerint a következő két-három évben növekedni fog a jelzáloghitelek aránya a finanszírozásban, de ettől az ütemtől nem sokkal fog elmaradni a lakástakarékpénztárak segítségével nyújtott hiteleké sem.
