Helyükre kerültek a gázárak
Az energiaipar alapvető rendszerei közül az elmúlt években leginkább a földgázrendszer hiányosságai, szűk keresztmetszetei okoztak problémát. Ismert, hogy a hazai gázfogyasztás folyamatosan nő, ezt elsősorban az erőművi szektor hajtja, mivel a régi, rossz hatásfokú blokkokat szinte kizárólag földgázüzeműekre cserélik. A közüzemi piac ellátásáért felelős Mol Rt. vezetői 2003 elején ismertették, hogy ellátásbiztonsági szempontból milyen beruházásokra volna szükség. A csúcsigények növekedése miatt halaszthatatlanná vált egy harmadik nemzetközi betáplálási pont kialakítása. Jelenleg a magyar-ukrán, illetve a magyar-osztrák határon csatlakozik a hazai földgázrendszer a nemzetközi hálózatokhoz. Ugyanígy szükséges egy új, egymilliárd köbméter kapacitású tároló létesítése. Elkerülhetetlenek a kompresszorok nitrogén-oxid-kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházások is. Minderre a Mol szerint 2005-2010 között 300-425 milliárd forintot kell fordítani. A korábbi, szociális megfontolásból mesterségesen alacsonyan tartott gázárak azonban még a karbantartási munkák költségei sem fedezték, nemhogy a fejlesztéseket. Az idén január 1-jétől érvényes árszabályozási rendszerben azonban a hálózati tarifák már fedezetet adnak a beruházásokra.
Ezzel szemben a árampiacon egyelőre kérdéses ez a tarifális finanszírozási biztonság. A kormány előtt van a villamos energia új tarifarendszere, amely - a gáziparhoz hasonlóan - garantálja az indokolt fejlesztések megtérülését, sőt a tisztességes hasznot is az infrastruktúra-tulajdonosoknak. Varró László, a Magyar Energiahivatal vezető közgazdásza adatai szerint az elmúlt években az áramszolgáltatók évi 60-65 milliárd forintot fordítottak hálózatfejlesztésre, és a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) is tízmilliárdos nagyságrendű összeget költött az átviteli hálózat felújítására, bővítésére. Ez a lendület azonban csak akkor tartható fenn, ha a külföldi befektetők és az MVM számára is biztosított az új tarifarendszeren keresztül a megtérülés.
Az árampiacon leginkább a szűkös importkapacitások okoznak gondot. Az MVM az elmúlt években folyamatosan bővítette az alaphálózatot, tavaly 11 milliárdot fordítottak erre. Voltak azonban az UCTE- (nyugat-európai villamosenergia-rendszer egyesülés) tagságból eredő kötelező feladatok. Az úgynevezett n-1 elv teljesítése, ami azt jelenti, hogy a hálózat bármely elemének kiesése esetén az áramszolgáltatás zavartalan maradjon.
A legjelentősebb beruházás a Sándorfalva-Békéscsaba közötti, 400 kilovoltos távvezeték átadása volt. Ez az összeköttetés műszakilag megteremtette Románia UCTE-csatlakozásának feltételét, és egy újabb nemzetközi távvezetéki kapcsolat megépítésére is lehetőséget nyújt. Hasonlóan jelentős a Paks-Pécs közötti, 400 kilovoltos vezeték megépítése. Ez fontos tranzitútvonalat nyit dél felé, a horvátországi Ernestinovo irányába. Az összeköttetés 2007-re jöhet létre. Átmenetileg két 400 kilovoltos vezeték köti össze a magyar és a horvát rendszert, amíg a szlovének befejezik magyar kapcsolatuk kiépítését. Előkészítés alatt áll a Sajóivánka és a szlovákiai Rimaszombat közé tervezett távvezeték is, ám ennek nyomvonala még kérdéses. Folyik viszont a Győr-Szombathely közötti távvezeték kiépítése.
