Koncentrálódik a fejlesztői piac

Nem jutott túl a tavalyi év keresleti sokkján a magyar lakáspiac, s emellett a kínálat - a megkezdett fejlesztésekből fakadó tehetetlenség okán - egyértelműen bővül - szögezte le Akar László, a GKI Rt. vezérigazgatója az idei első három negyedévi értékelésében. A társaság mostantól az Angyalföldi Lakásépítő Rt.-vel együtt jelenteti meg fővárosi ingatlanindexét (GKI-AL index), ami az előző negyedévhez képest csökkenést mutat. A felmérést az Ingatlan és Befektetés című szaklap támogatja.

Az ingatlanfejlesztők és -forgalmazók adatai szerint a budapesti új építésű és használt ingatlanok ára egyaránt stagnált, sőt, egyes estekben a használt lakások árának csökkenése volt tapasztalható az elmúlt negyedévben. Bizonyos kerületekben azonban nőtt a használt lakások becsült ára, de ez még nem jelenti azt, hogy tendenciájában változás állt volna be. Általánosan továbbra is az a jellemző, hogy a használt otthonok tulajdonosai még mindig inkább tartják a magas árat, mert nem akarják elhinni, hogy annyiért, vagyis a piaci árnál magasabban nem kel el. Ennélfogva nem tudja pénzzé tenni azt, ha új lakást akar vásárolni. Vannak ugyan használtlakás-beszámítási próbálkozások, de azok éppen csak mostanában indultak el, ezért még nem mérhető a hatásuk.

A GKI "GKI-AL csoport" fővárosi ingatlanpiaci indexe - amely a kereslet-kínálat viszonyát, a piaci szereplők jövőbeli terveit és várakozásait számszerűsíti, és a pozitív értékoptimizmust tükröz - a lakásoknál mínusz 37. Az irodapiaci index mínusz 21, az üzlethelyiségek indexe mínusz 18, a raktárpiaci index pedig mínusz 10.

Illy Péter, az Angyalföldi Lakás Rt. vezérigazgatója érdeklődésünkre kifejtette: bár a GKI-AL indexben négy százalék körüli áremelkedési várakozásról adtak számot a megkérdezett fejlesztők és forgalmazók, cége úgy látja, hogy ennél jóval alacsonyabb, nulla érték körüli lesz a tényleges adat. Emögött egyértelműen a túlkínálat áll, és a vezérigazgató szerint még a januártól érvényes új kormányzati intézkedések sem gyakorolnak jelentős hatást erre a piaci részre.

A vezető ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy óhatatlanul koncentrálódik a lakóingatlan-fejlesztői piac. Ez a folyamat természetesen több évig tart majd, de már biztos, hogy jövőre lesznek jelei. Utalt rá: manapság egy beruházóra évi 60-70 új lakás jut; az egy fejlesztőre jutó lakások száma nagyon kicsi, ennyi vállalkozót vélhetően nem tud eltartani a piac.

A most közölt felmérésből kiderül, hogy a lakóingatlanok négyzetméterárát a fekvés, a komfortfokozat, az állapot stb. mellett a lakás mérete is erősen befolyásolja: szignifikánsan magasabb a 60 négyzetméter alatti alapterületű új építésű lakások négyzetméterára, mint a nagyobb lakásoké: átlagosan 11 ezer forinttal kerül többe egy négyzetméternyi lakás, ha az 60 négyzetméternél kisebb, mint a nagyobb alapterületű. A használt lakásoknál a különbség még nagyobb, átlagosan 18 ezer forint.

A lakosság lakásépítéssel és -vásárlással kapcsolatos tervei alapján a következő két évben évente 46 ezer háztartás esetében várható, hogy lakást épít vagy vásárol, 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A meglévő lakásban egy éven belül 266 ezer háztartásban terveznek felújítást vagy fejlesztést, kevesebben, mint egy évvel korábban.

A stagnálás, illetve keresletszűkülés mind a lakóingatlanok piacára, mind az iroda-, raktár- és üzlethelyiség-piacra jellemező, a kereslet jelentős túlsúlya továbbra is csupán az építési telkek piacán mutatkozik.

Továbbra is túlkínálat van az irodapiacon - bár kismértékben csökkent a kínálati nyomás -, és a helyzet nem változik a következő 12 hónapban sem - áll a GKI elemzésében. A fővárosban továbbra is minden negyedik-ötödik négyzetméter iroda üresen áll, és a budai, illetve a legjobb minősítésű ingatlanoknál is csupán minimálisan jobb a helyzet.