Pang a használt lakások piaca is

A hazai lakáspiac telítettsége fokozódott, az értékesítési idők egyre hosszabbak mind az új építésű, mind a használt lakások körében - erősítette meg az ingatlanszakértők elmúlt hetekben hangoztatott véleményét az Ecostat, amely a harmadik negyedévi tendenciákat összegezte ingatlanbarométerében. Az új építésű lakások négyzetméterárai mérséklődő ütemben nőnek, a vevők alkupozíciói ugyanis jelentősen javultak a túlkínálat nyomán. Leülhet tehát az egész piac, ugyanis ha a használt lakások tulajdonosai még legalább

4-6 hónapig nem tudják eladni - a saját maguk által elképzelt áron - otthonaikat, akkor nem tudnak beszállni az újba. Ez egy lefelé vezető spirált indíthat el - véli több szakértő is.

Kulcsfontosságú lehet a telekpiac megítélése. Ezen a részpiacon ugyanis minden más részpiacnál magasabb volt az árnövekedés az elmúlt egy-két évben. Már-már elviselhetetlenül megdrágultak az építési telkek, s a pluszköltségek természetesen egy-egy ház vagy lakópark végösszegében is megjelentek. A beruházók, forgalmazók és a lakosság egyöntetű véleménye az, hogy az építési telkek árnöve-

kedése meghaladja az előre jelzett 6,9 százalékos éves infláció mértékét, a drágulás mértéke 10 százaléknál is nagyobb lesz. A vállalkozások és a lakosság az év háromnegyedévben az építőanyag-, illetve a telekárak növekedését rangsorolja a legmagasabbra, vélekedésük szerint ennél alacsonyabb ütemben nőnek a munkaerőköltségek, illetve a tervezési díjak.

Az alacsony áremelkedést prognosztizáló top 100 nagyvállalat szerint az építési telkek 7,5 százalékkal lesznek drágábbak a következő fél évben, míg az önkormányzatok szerint csak 4,2 százalékkal emelkednek majd a telekárak. Az Ecostat szakértői által végzett felmérésből kiderül, hogy mind az ingatlanberuházók, mind a -forgalmazók a kereslet stagnálására, néhány megyében annak visszaesésére számítanak.

Az ingatlanberuházó és -forgalmazó cégek szerint valamivel kevesebb ingatlanépítés és -forgalom várható a következő fél évben, és csökken a bérelt ingatlanok mennyisége is. Az ingatlanberuházó vállalkozások konjunktúraindexe 2,2, az ingatlanforgalmazó cégeké 3,7 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévben mért értékeknél. Figyelemre méltó, hogy a legalacsonyabb árnövekedést a top 100 nagyvállalat, a kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok prognosztizáltak. Legmagasabb áremelkedést az ingatlanberuházók, a lakosság és az ingatlanforgalmazók várnak.

A harmadik negyedévben a budapesti lakóingatlanárak az inflációval azonos ütemben, 6,25 százalékkal emelkedtek a múlt év azonos időszakához viszonyítva, így reálértékben az árak stagnáltak - derül ki az Ingatlanpiaci MetaAdatbázis alapján elkészült összegzésből. Az átlagos kínálati négyzetméterárak egy év alatt 240 ezer forintról 255 ezerre nőttek a lakóingatlan-piacon. Ha ez az irányzat folytatódik, akkor 2005 őszén 273 ezer, 2006 őszén 291 ezer, míg 2007 őszén 308 ezer forintos kínálati négyzetméterár-átlagok várhatók Budapesten - tudtuk meg Tilki László Gézától, az ingatlanpiaci.info nevű szakportál főszerkesztőjétől.

A harmadik negyedévében a lakosság és a top 100 nagyvállalat konjunktúraindexe növekedett a legjobban, 8,8, illetve 4,1 százalékponttal. A lakosság optimistán ítéli meg az ingatlanforgalmat, és csökkenő építési és munkaerő-költséget várnak a következő időszakra. A nagyvállalatok körében végzett felmérések ahhoz mérten mutatnak pozitív eredményt, hogy az előző negyedévben igen pesszimistán ítélték meg az ingatlanpiacot, s ezt most kismértékben korrigálták. Az eladási árak tekintetében a kész épületek, építmények csoportjában legjobban, 13,2 százalékkal az új ipari építmények, az A és a B kategóriás irodák 11,9, illetve 10,8 százalékkal és az új kereskedelmi építmények nőnek a legjobban.