Az új uniós hétéves pénzügyi perspektíva keretében a tagálla-moktól is terveket vár Brüsszel. Magyarország az Európai Unió tagjaiként 2007 és 2013 között több mint hatezermilliárd forinttal egyenértékű közösségi támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás felhasználását teszi lehetővé. A közösségi források igénybevételéhez 2005 végére, 2006 elejére ki kell jelölni a fő fejlesztési irányokat - ez lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv -, s el kell készíteni a pénz felhasználásának részletes szabályait meghatározó központi és regionális operatív programokat. A magyar kormány ennek megfelelően az elmúlt hónapokban több fejlesztési dokumentum kidolgozását kezdte meg.

Ezek közül az országos fejlesztéspolitikai koncepció a kiindulási pont - közölte Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese. A fő cél az, hogy 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol több a munkahely, magasabbak a jövedelmek, biztonságos, tiszta és jó minőségű a lakókörnyezet, egészségesebb és hosszabb az élet.

Az összesen 8+1 stratégiai célra épülő koncepció, de a többi fejlesztési program kidolgozásánál alapvetően építenek az államigazgatás motiváltságára és első ilyen erőpróbája (a 2004- 2006-os Nemzeti fejlesztési terv) tapasztalataira. A másik meghatározó törekvés és egyben követelmény, hogy az egyes fejlesztési dokumentumok megfelelően alátámasztottak legyenek. Itt már kiütközött, hogy az előrelátás és a tudományos háttér gyenge pontnak számít Magyarországon. Miközben színvonalasak a makrogazdasági elemzések, igencsak lemaradnak mögöttük az ágazati tanulmányok.

Ezért fordulhat elő az, hogy például a felsőoktatásban a képzési keretszámok nem harmonizálnak a munkaerő-piaci trendekkel, kevés a szakmunkás, és azoknak sincs meg a szükséges képesítésük - sorolja a jelen kihívásait az NFH szakembere. Szerinte komoly versenyképességi hátrányt jelent Magyarország számára, hogy az egészségirányítást hosszú évek óta leköti a válságmenedzselés, és így rendre elsikkadnak a szükséges átalakítások. Egyelőre kevés az olyan szakember, aki a sejtések szintjénél pontosabban meg tudná mondani, hogy mekkora az ország mozgástere a bio- és nanotechnológiában. Vagyis számos területen hiányoznak a megalapozó kutatások, ismeretlenek az egyes ágazatok közötti kapcsolódások - teszi hozzá Kovács István Vilmos.

Válaszolva arra a kérdésre, hogy milyen előnyei lehetnek ennek az összetett tervezési munkának, elöljáróban rámutatott, hogy miközben a versenyszféra sok tekintetben felkészült ezekre a kihívásokra, nem mondható el ugyanez az államról, a közigazgatásról. Az itt észlelhető lemaradás inkább hátrányokat okoz, holott a kiszámítható és hatékony működés a közigazgatásban, de a nagy ellátó rendszereknél ugyancsak alapkövetelmény a versenyképesség szempontjából.

Egyértelmű haszon lehet a kormányciklusokon átívelő gondolkodás, a kitűzött célok alátámaszthatósága és mérhetősége, az ágazatok közötti együttműködés javulása. A legfőbb előny pedig az lesz, mondja Kovács István Vilmos, hogy ez a tervezési folyamat európai térbe illeszti a magyar gazdaságot és társadalmat, s mindenki számára világossá teszi, hogy ez az ország érdemes a fejlesztésre.