Képviselői kérdések - miniszteri válaszok

Támogathatók-e uniós forrásból a könnyűipar leépülése miatt szükséges válságkezelő programok?

A gazdaságban végbemenő strukturális változások kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez természetesen nyújtanak támogatást az uniós strukturális alapok, így az első és majd a II. Nemzeti fejlesztési terv, hiszen ezek a források, már csak nevükből fakadóan is, a regionális strukturális változásokat hivatottak generálni és elősegíteni. A támogatások igen sokrétűek lehetnek, a konkrét gazdaságösztönző, vállalkozásfejlesztő lépésektől a képzéseken keresztül egészen a munkanélküliek felvételét támogató aktív foglalkoztatáspolitikai lépésekig.

Az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében, a gazdasági versenyképesség operatív programban (gvop) számos pályázati kiírás szolgálja forráshiányos könnyűipari területeken a fejlesztések végrehajtását és egyúttal munkahelyek megőrzését. A humánerőforrás-fejlesztés operatív program (hefop) pedig a gvop keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósításához, valamint a munkanélküliséggel fenyegetett munkaerő (át)képzéséhez, illetve intenzív tanácsadás segítségével történő továbbfejlesztéséhez nyújt támogatást.

Hátrányban vannak-e a magyar EU-alkalmazottak?

A 2004. május 1-jén csatlakozott országok "alkalmazotti kvótáját" az átmeneti időszak (2004-2010) idejére az európai parlamenti mandátumok, a tanácsi szavazatok és a földrajzi arányosság figyelembevételével határozták meg. Ezen belül Magyarország informális kerete egy főigazgatói/főigazgató-helyettesi (A16, A15), hat igazgatói (A14), 27 középvezetői poszt, valamint 459 tisztviselői státus.

Annak érdekében, hogy az Európai Unió intézményeibe minél több magyar állampolgár nyerjen felvételt, a kormány 2003 óta szervez az integrációs munkára felkészítő tanfolyamokat köztisztviselők részére. 2003 szeptembere óta a Külügyminisztérium honlapján bárki számára hozzáférhető az Európai Unió három munkanyelvén (angol, francia, német) a versenyvizsgákra való felkészítés céljából összeállított "ajánlott irodalom" és interaktív teszteket tartalmazó oldal.

A tartaléklistákra eddig összesen 2576 fő került fel az új tagországokból, közülük 455 magyar. Az egyetemi végzettséget megkívánó 1340 fős kezdő adminisztrátori keretből 955 helyre pályáztak sikeresen, amelyből 211 fő magyar állampolgár. A több mint 20 százalék fölötti arány egyértelműen a magyar állampolgárok eredményességét és sikerességét tükrözi. A magyar állampolgárok a többi kategóriában is kiemelkedően szerepeltek.

A bizottság 2004. februári döntése alapján 2004 és 2008 között a tíz új tagállam állampolgárainak összesen 37 felső vezetői álláshelyet biztosítanak. A magyar jelentkezők eddig itt is eredményesek voltak (főigazgató-helyettesi poszt az energiaügyi és közlekedési főigazgatóságon, igazgatói poszt a kutatási főigazgatóságon, oktatási, kulturális, audiovizuális és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős igazgatói poszt a tanács főtitkárságán).

Összességében elmondható, hogy az új tagállamok a közép- és felső vezetői álláshelyek tekintetében alulreprezentáltak a régi tagállamokhoz képest. Ezen részben javíthat, ha a versenyvizsgák lezárultával a még nyitott álláshelyeket feltöltik. A kormánynak alapvető érdeke, hogy az unió intézményeinél érvényt szerezzen a földrajzi egyensúly elvének a különböző tisztviselői kategóriákban, szinteken és az eltérő területeken.