Drámaian öregszik a lakosság, duplájára nő az ápolási igény
Európára és ezen belül Magyarországra is drámai mértékű elöregedés vár. A nyolcvan éven felüli népesség létszáma nő a legdinamikusabban a következő évtizedekben, a lakosságon belüli arányuk 2050-re megháromszorozódik – jósolja az Európai Bizottság . Mivel ez a korcsoport veszi igénybe a leggyakrabban az ápolási ellátás különféle formáit nem meglepő, hogy a bizottsági elemzés szerint az idősek nyugdíjon és egészségügyi ellátáson felüli ápolási-gondozási szolgáltatásaira a következő évtizedekben a jelenleginél sokkal többet kell majd költeni:a régi tagállamokban nagyjából a mostani szint másfélszeresét, az újakban több, mint a kétszeresét. Az elöregedés miatt 2050-re megduplázódik az ápolásra szorulók száma, az ilyen szolgáltatás iránti igény azonban a háztartáson belüli ellátás visszaszorulása miatt még gyorsabban emelkedik majd. Kérdés, hogy a kormányok, a társadalombiztosítás vagy az önkormányzatok mekkora és milyen szerepet tudnak vállalni az ápolási szolgáltatások terén, milyen feladatokat engednek át a civil szférának, esetleg a profitérdekelt szektornak. Magyarországon az EU-átlagnál is sokkal rosszabb a helyzet. A lakosságon belül különösen az 55-64 éves korosztály egészségi állapota messze elmarad az uniós átlagtól , s ez az alacsony születésszámmal, az idősek elmagányosodásának fokozódásával előrevetíti az ápolási szolgáltatások iránti megnövekvő igény. Az egyik legsúlyosabb gond, hogy az egészségügyi ellátás Magyarországon erősen kórházcentrikus. Otthoni szakápolásra a fekvőbeteg ellátási kiadások kevesebb mint 1 százaléka jut, amelynek keretében alig 50 ezer főt látnak el évente. A házi segítségnyújtást a települések 61 százalékában megszervezték ugyan, s ezek a települések a népesség 91 százalékát lefedik, ám a kapacitások az igényekhez képest általában szűknek mondhatók. Kiút lehet az ápolásra fordított kiadások GDP-hez viszonyított arányának emelése. Az átfogó egészségügyi reformra hozzávetőleg ötszáz milliárd forint EU-támogatást használhat fel Magyarország 2007-2013 között. A reform keretében negyedével csökkentenék az aktív kórházi ágyak jelenleg 59 ezres számát. A meglévő 160 kórházra sincs a jelenlegi ellátási formájukban szükség, egy részüket éppen ápolási és rehabilitációs központokká kell átalakítani. Ez jelentős megtakarítást is eredményezhet, hiszen utóbbiak finanszírozási igénye csak töredéke a hagyományos kórházénak. VG
