Túlkínálat van a német piacon

Nehéz már hotelszobát kapni a holnap kezdődő labdarúgó-világbajnokságnak helyet adó német városokban. Nemcsak azért, mert oly sokan akarják a stadionokban megnézni a meccseket, hanem azért is, mert az ingatlanfejlesztők nem vitték túlzásba az új szállodák építését. Hideg fejjel ugyanis két-három évvel ezelőtt nem lehetett megmondani teljes bizonyossággal, hogy mennyi új szobára lesz szükség. S mivel nem dúskálnak az új szállodákban, látványosan javulhat a meglévők kihasználtsága.

A Deloitte tanácsadó cég által készített és a tavalyi adatokat tartalmazó, most közzétett összefoglaló szerint a német hotelüzemeltetők legjobb esetben is csak mérsékelhetik az árcsökkenés miatti bevételkiesésüket. Még mindig túl sok a kapacitás a vb-nek helyet adó 12 városban, s mivel a német gazdaság egésze sem vitézkedik, a következő években sem javulhat a helyzet.

Jobban áll a német irodapiac. Az IVG ingatlanfejlesztő szerint a 2004-es komor év után tavaly már enyhe elmozdulás volt felfelé. A kínálat továbbra is meghaladja a keresletet, és ez a következő egy-másfél évben sem változik, mivel több nagyvárosban, például Frankfurtban, Berlinben és Münchenben példátlan fejlesztési hullám volt tapasztalható. Ennek köszönhetően az országos kihasználtsági átlag statikus maradt az év első hónapjaiban, akárcsak az üresedési mutató.

Szakértők felhívják a figyelmet: Európa egészében, így Németországban is a felújítási, az épületfenntartási és -üzemeltetési piac folyamatos növekedése tapasztalható, és nagyon sok fejlesztő-üzemeltető ebben találhatja meg a kiutat a túlkínálatos piacon. Több tucat közepes és kisebb szállodát hoztak rendbe az elmúlt egy-másfél évben, és ez a tevékenység a világbajnokság befejezése után folytatódik.

Frankfurtban ugyanakkor nem találkoznak igazi daruerdővel azok a szurkolók, akik átmennek a belvárosban található európai pénzügyi negyed felé vezető hídon. Újabb felhőkarcolók egyelőre nem nőnek ki az ódon épületek közül. Az Immobilien Zeitung szerint öt nagy építési telek vár a két-három éve beígért toronyépületre, de csak a Commerzbank birtokában lévő telekre kértek építési engedélyt. Néhány nagy fejlesztő inkább a hatvanas években épült irodaházak felújításában lát fantáziát. Mások a nemzetközi repülőtér mellett létesítendő 150 ezer négyzetméteres logisztikai központ építésébe akarnak beszállni. Befektetési szempontból mindamellett az Európai Központi Bank tervezett új főhadiszállása és környéke továbbra is vonzó lehet.

München a közlekedési csomópontok átalakításában jártas fejlesztők és a külföldi befektetők kedvence. Kereskedelmi és szolgáltató központokká varázsolják a vasúti és a buszpályaudvarokat, és tovább bővítik a nemzetközi repülőteret. A bajor fővárosban előrehaladtak a rozsdaövezetek átalakításában, és itt is inkább a felújításé a fő szerep, kevésbé az új fejlesztéseké.

Az elmúlt évtizedben gyorsan fejlődő Berlinben inkább az a gond, hogy nincs elég bátor fejlesztő. Az Oberbaumbrücke hídon állva egyszerre megérthetjük, hogy miről van szó: több új, nagy épületet és sok-sok üres telket látunk. A marketingesek úgynevezett médiaövezetként reklámozzák a fővárosnak ezt a területét, egyelőre sikertelenül. Egyetlen nagy médiavállalat sem gondolta úgy, hogy érdemes éppen ezen a környéken letáborozni. Túl magasak a bérleti díjak és az átlagos költségek, az alkalmazottak megélhetési költségei is magasabbak, mint valamelyik elővárosban vagy netán más tartományban.

Ezzel együtt a Potsdamer Platznál felhúzott felhőkarcolók bérbeadása sikeres volt, és viszonylag jól halad az Alexander Platzra tervezett másik toronyház értékesítése is.

A hazai és külföldi szurkolók dúskálhatnak a bevásárlóközpontokban. Színesebbé vált Németország bevásárlóközpont-térképe, az elmúlt pár évben az outletekkel, szakáruházakkal, szórakoztató-központokkal és a vasútállomásokon, illetve repülőtereken kialakított boltokkal újabb kategóriák jelentek meg. Az üzlettípusok növekvő számának ellenére az összes, 481 bevásárlóközpontból még mindig a hagyományos centrum áll az első helyen. Ebből a kategóriából került ki az összes pláza 59 százaléka, míg a második helyen álló szakkereskedések csupán a boltok 21 százalékát teszik ki.

Jelenleg még elenyésző az új üzlettípusok részesedése. Az első outletközpont 2000-ben nyitotta meg kapuit Berlin külterületén. Majd a kínálat egy évvel később a zweibrückeni, 2003-ban a wertheimi centerrel bővült. Ezzel szemben a szakáruházak fejlődése még mindig kezdeti stádiumban van. Elemzők szerint a jövőben is több szolgáltatás – a bevásárló- és szórakoztatófunkciók – összehangolása alapozza meg a nyereségnövekedést.

A hasonló méretű (nettó 70 ezer négyzetméter) projekteknek manapság már csak a városok határaiban vagy azokon kívül van hely a vén kontinensen, és kevés fejlesztő kockáztatja, hogy a belvárosokban mindig nehézkesebben zajló beruházást indítson.

A Limbercker Platz 300 millióért épül, átadását 2009 elejére tervezik. A 200 üzlet közül a mágnesbérlője a Karstadt lesz: a társaság egy 20 ezer négyzetméteres saját bevásárlóközpontot és egy négyezer négyzetméteres sportvárost hoz létre.

Alexander Otto, az ECE csoport főtulajdonosa kiemelte: kétezer új munkahely jön létre ezzel a beruházással, amelyet modellnek szánnak későbbi, hasonló projektekhez.

A hasonló méretű (nettó 70 ezer négyzetméter) projekteknek manapság már csak a városok határaiban vagy azokon kívül van hely a vén kontinensen, és kevés fejlesztő kockáztatja, hogy a belvárosokban mindig nehézkesebben zajló beruházást indítson.

A Limbercker Platz 300 millióért épül, átadását 2009 elejére tervezik. A 200 üzlet közül a mágnesbérlője a Karstadt lesz: a társaság egy 20 ezer négyzetméteres saját bevásárlóközpontot és egy négyezer négyzetméteres sportvárost hoz létre.

Alexander Otto, az ECE csoport főtulajdonosa kiemelte: kétezer új munkahely jön létre ezzel a beruházással, amelyet modellnek szánnak későbbi, hasonló projektekhez.-->