E.On–Gazprom megegyezés
Hosszú vajúdás után szerdán végül megszületett a megállapodás a két energetikai óriás, a német E.On és az orosz Gazprom között. A szerződés szerint a Gazprom kisebbségi részesedést – 50 százalék mínusz egy részvényt – szerzett a német társaság két magyarországi vállalatában, az E.On Földgáz Storage-ben és az E.On Földgáz Trade-ben.
A korábban a Mol tulajdonában lévő földgázellátó és -tároló társaságok fele mellett a Gazprom az E.On Hungáriából is hozzájutott 25 százalék plusz egy részvényhez. A német vállalat cserébe megkapta a – becslések szerint 500-700 milliárd köbméter földgázt rejtő – szibériai Juzsno-Russzkoje gázlelőhely negyedét – értesült a Világgazdaság.
A Gazprom év elején jelezte, hogy szívesen bevonna külső üzletfeleket az ígéretes Juzsno-Russzkoje gázmezőn lévő projektjébe – a vállalkozás mintegy 50 százalékáig. A vállalat a lelőhely feléért cserébe európai gáztároló, -szállító és -értékesítő vállalatokat szeretett volna kapni.
A tárgyalópartnerek között hamar feltűnt a világ legnagyobb vegyipari konszernjének számító német BASF, amellyel április végén meg is egyeztek az oroszok. A BASF 25 mínusz egy százaléknyi szavazó és tízszázaléknyi nem szavazó részesedéshez jutott a Juzsno-Russzkoje gázlelőhelyi projektért felelős Szevernyeftyegazpromban, a Wingas nevű gázkereskedő társaság 15 százalékáért cserében.
Hónapok óta tárgyalt már a Gazprom az E.Onnal is a magyar vállalatok egy részének, illetve a Juzsno-Russzkoje gázmező 25 százalék mínusz egy részvényes pakettjének cseréjéről, de eddig nem sikerült közös nevezőre jutniuk.
Korábbi információk szerint az orosz cég állítólag mind a három érintett magyarországi vállalatból 50 százalékos részesedést szeretett volna szerezni, miközben a németek az E.On Földgáz Storage-ből és az E.On Földgáz Trade-ből 40-40, az E.On Hungáriából pedig csak 25 százalékot akartak átengedni.
A megállapodás érdekében tehát mindkét félnek engednie kellett, de a nagyobb áldozatot a Gazprom hozta, amely amellett, hogy beérte a gázellátó és a -tároló kisebbségi részesedésével a – többek közt három áramszolgáltató céget tömörítő – E.On Hungária negyedéről is lemondott.
Az ügylet értékét pontosan nem lehet tudni, de az E.On által átadott részesedések összértéke becslések szerint megközelítheti a 750 millió eurót. A német vállalat március végén szerezte meg véglegesen a Moltól a Mol Földgázellátó Rt. és a Mol Földgáztároló Rt. 100 százalékát, amelyeket azután E.On Földgáz Storage-re és az E.On Földgáz Trade-re keresztelt át.
A vételár akkor 300 millió euró volt, de az E.On ezenkívül átvállalta a magyar vállalat 600 millió eurós tulajdonosi hitelét, illetve – a két átvett társaság jövedelmezőségétől függően – 2009 végéig további mintegy 300 milliót ígért a Molnak. Összességében tehát a két cégért – amelyeknek most közel felével fizetett az E.On a Gazpromnak – 1,2 milliárd eurót adtak a németek.
Ehhez jön még hozzá az E.On Hungáriában átadott rész, amelynek értéke – a cég saját tőkéje alapján – meghaladhatja a 60 milliárd forintot (azaz megközelítheti a 150 millió eurót).
A vállalatcsoporthoz tartozik többek közt az Dél-dunántúli Áramszolgáltató (Dédász), az Észak-dunántúli Áramszolgáltató (Édász) és a Tiszántúli Áramszolgáltató (Titász) is, ezek összes árbevétele tavaly elérte a 262 milliárd forintot.
Az MTI-Eco értesülései szerint a magyar kormányzat gyorsan reagált a tranzakcióra: Kóka János gazdasági miniszter tegnap azonnali tárgyalásokat kezdett az E.On Magyarország vezetésével, illetve a cég új résztulajdonosával, a Gazprommal.
A gazdasági miniszter elmondta: Magyarország támogat minden kezdeményezést, amely növeli a gázellátás biztonságát, és a növekvő világpiaci energiaárak ellenére olcsóbb és biztonságosabb ellátást nyújt a lakossági fogyasztóknak. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.