Európa nem tesz le az atomról
Az egyes európai országokat tekintve persze jelentősek az eltérések: Franciaországban, Litvániában és Svédországban az atomenergia részaránya meghaladja a 80 százalékot, Svájcban körülbelül 40, Németországban 30, Nagy-Britanniában pedig 20 százalék. Az európai atommentes övezet – többek között – Dániára, Olaszországra, Portugáliára, Lengyelországra és Ausztriára terjed ki.
Új atomerőmű építése az 1986-os csernobili katasztrófa után több mint másfél évtizeden át szóba sem került. A fordulat 2002-ben következett be, amikor a helsinki parlament megszavazta egy új erőmű felépítését: az olkiluotói három reaktor a tervek szerint három év múlva kapcsolódik be a hálózatba. Jelenleg Ukrajnában két, Romániában pedig egy atomerőmű épül, az éllovas azonban Oroszország, ahol jelenleg négy beruházás zajlik, az ország energiaellátásában az atomenergia aránya a jelenlegi 16 százalék körüli szintről a tervek szerint a következő 16 év alatt 24 százalékra nő.
Hosszú távon az atomenergiára támaszkodna Bulgária is, amely arra készül, hogy befejezi a Belene mellett másfél évtizede félbehagyott két – egyenként ezer megawattos – blokk építését. Igaz, az Eastbusiness című lap épp a napokban számolt be arról, hogy a szófiai kormányzat elégedetlen az építésre beérkezett két pályázat anyagával, ezért új ajánlat elkészítésére szólította fel az orosz AtomSztrojExport és a cseh Skoda Alliance vállalatot is.
Az atomenergia az uniós energiapolitikában is tartja pozícióit: az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs szerint hiba lenne az atomerőművek bezárása mellett dönteni. A vízi energia a legtöbb országban nem jöhet szóba reális alternatívaként.
A szén-, illetve gáztüzelésű erőművek esetében a szén-dioxid-kibocsátás, az olaj és a földgáz előtérbe állításával pedig az a legfőbb gond, hogy az Európai Unió energiaellátását túlságosan kiszolgáltatná néhány országnak. Marad a szél-, valamint a geotermikus energia, azonban reálisan számolva ezek egyelőre csupán a hagyományos termelés kiegészítéseként jöhetnek szóba.
Az új atomerőművek létesítése mellett mind több már meglévő létesítmény üzemidejét is meghosszabbítják világszerte. Hollandiában alig néhány hete írtak alá egy egyezményt a Borssele atomerőmű élettartamának 20 éves meghosszabbításáról, amelynek értelmében az egyblokkos, 480 megawattos erőmű 2033 decemberéig üzemben maradhat. Nemrég megkezdődött a Paksi Atomerőmű Zrt. reaktorblokkjai üzemidejének meghosszabbítását célzó környezetvédelmi engedélyezési eljárás is.
A paksi atomerőmű 1982– 1987 között indított négy reaktorának eredetileg tervezett üzemideje 2012 és 2017 között jár le, s az erőmű bezárása esetén a hazai áramtermelő kapacitás mintegy 1800 megawattal csökkenne. Ráadásul 2020-ig további 4500 megawattnyi teljesítmény kiesés várható az elöregedő hagyományos tüzelésű erőművek leállása következtében, miközben a teljes hazai áramtermelő kapacitás alig haladja meg a 8000 megawattot. Ennek elkerülését szolgálja a hosszabbítás, amelyre tavaly év végén az Országgyűlés is rábólintott.
Az üzemidő-hosszabbítás előkészítése, majd a további működés során szükséges cserék és korszerűsítések költsége várhatóan eléri a 170 milliárd forintot. Ugyanakkor a költségek több mint húsz évre elnyújtva jelentkeznek, így a szükséges pénz előteremtéséhez a paksi atomerőműnek nem kell külső forrásokat bevonnia. Ezzel szemben szakértők szerint legalább háromszor ekkora összegbe kerülne, ha az atomerőművet például új gázturbinás erőművek létesítésével próbálnák meg kiváltani.
Emellett hosszabb távon valószínűleg egy-két újabb reaktorblokk felépítésével is számolni kell Pakson. Ugyanis a már működő blokkok üzemidejének meghosszabbítása esetén is nehéz lesz pótolni a hagyományos erőműveknél a következő időszakra tervezett leselejtezendő 4500 megawatt kapacitást, még ha a korábbinál jóval nagyobb szerep is jut Magyarországon is a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a biomassza – hasznosításának. Az alternatív forrásokból származó villamos energia mennyisége a 2005-ös 1500 GWh-ról bizonyosan jelentősen megnő a következő másfél évtizedben, ám ez így sem közelíti majd meg a paksi atomerőmű jelenlegi termelését, ezért döntési kényszer elé néz a következő évtizedben.
Paksi gyakorlat
Egy 45 fős orosz szakembercsoport érkezik a napokban Magyarországra, s a következő napokban megkezdi a paksi atomerőműben 2003 tavaszán megsérült fűtőelemek eltávolításának gyakorlását – jelentette az MTI-Eco.A tényleges munkálatok várhatóan ősszel kezdődnek meg, s az erőmű vezetése még az idén szeretné befejezni a kiemelési műveletet, amelyben magyar és orosz szakemberek is részt vesznek majd.
A tényleges munkálatok várhatóan ősszel kezdődnek meg, s az erőmű vezetése még az idén szeretné befejezni a kiemelési műveletet, amelyben magyar és orosz szakemberek is részt vesznek majd.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.