Ki építheti az óriástárolót?

Ma fogalmazza meg döntési javaslatát a Biztonsági Földgáztároló Zrt. bírálóbizottsága, hogy a Mol Nyrt. vagy az E.On Storage Zrt. létesítsen-e Magyarországon 1,2 milliárd köbméteres stratégiai gáztárolót. A korábban becsült 150 milliárd forintos összegnél mindkét pályázó kicsivel alacsonyabb árajánlatot adott, az ár leszorítása egyébként is célja a versenyeztetésnek – válaszolt lapunknak Hársfalvi Tamás, a zrt. vezérigazgató-helyettese. Az igazgatóság holnap választja ki a nyertest.

Két egymástól merőben eltérő szemléletű ajánlat verseng. A német tulajdonú E.On ajánlata megfigyelők szerint a piaci elvárásokhoz közelebb áll, a magyar Mol Nyrt. pályamunkája viszont más szempontból tartalmaz vonzóbb elemeket. A legfontosabb, hogy vegyes vállalati formában hozná létre és működtetné a tárolót. A tárolásra létrehozandó vállalkozásból – így annak majdani bevételéből is – 30 százalékot átengedne az államnak konkrétan a szénhidrogén-készletező szövetségnek. A többségi hányadot megtartaná. Ez a megoldás ellenkezik azzal a hivatalosan is vallott gazdaságpolitikai nézettel, amely szerint az államnak nem feladata gazdasági vállalkozásokban részt vennie. Mégis kedvező lehet az ajánlat fogadtatása, az állami hányadon keresztül mód nyílhat a stratégiai tárolócég közvetlen befolyásolására.

A német tulajdonú társaság megtartaná a stratégiai tárolót, s inflációkövető, de fix feltételek mellett harminchárom évre bérbe adná az államnak. Az egyébként korrekt megoldással tehát lemondana arról a védelemről, amit az állam mint résztulajdonos adhat.

A Mol drágábban, köbméterenként 10,5 forintért vállalná a stratégiai gázkészlet éves tárolását, az E.On 8,3 forintért. Ha a Mol nyer, évi 12,6 milliárd forintos tárolási díj épül be a hazai gázárakba, ha az E.On, csak 9,96 milliárd. Viszont a Mol bevételéből 30 százalék az állam mint résztulajdonos markát ütné. Így – érdekes – a Molnak nagyjából ugyanannyi pénze maradna az állam kifizetése után, mint amekkora bevételhez az E.On jutna egyedüli tulajdonosként.

Másként képzeli a gáztároló létrehozásának a módját is a két cég. A Molnak ma nincs gáztárolója, hiszen azokat éppen az E.On Ruhrgasnak adta el. Ajánlata szerint a jelenleg is működő szőregi gázlelőhelyet alakítaná át a fenti célra. Ha ott lesz a tároló, akkor párnagázként benne kell hagynia 2,5 milliárd köbméter gázt, vagyis mai áron körülbelül 700 millió dollárja veszne el – hívták fel lapunk figyelmét szakmai körökből. Ugyanakkor a terület gázelvezetését jól megoldották, éppen az ott folyó termelésnek köszönhetően. Fordított a helyzet a másik cég elképzelése szerint. Az E.On nem hozna létre új tárolót, hiszen ötöt vett át a Moltól. (Ebből négyet használ.) Közülük a hajdúszoboszlói és a zsanai kapacitását növelné meg összesen 1,2 milliárd köbméterrel. A tárolókhoz azonban még vezetékeket kell építenie, és ez a költségeket növeli. Ráadásul a vezetéképítésre vélhetőleg éppen a Mol cégét kell majd felkérnie.

Eltérő lenne a beszerzendő földgáz forrása is. Az E.On orosz gázzal töltené fel a két tárolót, hiszen a Mol földgázkereskedő cégével együtt megszerezte annak Gazprom-szerződéseit is. Úgy tudjuk, ugyanez a lehetősége megvan a Molnak is, amely azonban a Gazproménál olcsóbb közép-ázsiai gázt hozó EMFESZ Kft.-vel tárgyal. A Mol eddig is vásárolt az EMFESZ-től gázt a szabadpiacon, de más kapcsolat is fűzi annak közvetett többségi tulajdonosához. Az ukrán Dmitro Firtas egy másik cége, a Zangasz építi ugyanis a Mol számára a Százhalombatta és Hajdúszoboszló közötti vezetéket. VG