Magyarország viszont 1995 óta a Gazprom-vevők piaci árat fizető csoportjába tartozik. Az idén háromszor annyit fizet a gázért, mint például Ukrajna, s hatszor annyit, mint Fehéroroszország. Hosszú távú gázimportszerződésünk van az orosz céggel. A szerződés az 50 százalék mínusz egy részvény erejéig Gazprom-tulajdonú E.On Földgáz Storage Zrt.-é, amelyhez úgy jutott, hogy anyacége, a német E.On Ruhrgas gázközműtársaság azt megörökölte a Mol Nyrt.-től, amikor tavasszal megvásárolta annak földgázkereskedő társaságát.
A szerződéshez olyan árformula tartozik, amely szerint erősen az olajárhoz kötött ellenértéket kell fizetnünk a gázért. „A 2015-ig szóló importszerződés olyan árformulát tartalmaz, amelyet nem lehet egykönnyen megváltoztatni. Sem cégünk, sem anyavállalatunk nem kapott a Gazpromtól olyan jelzést, hogy jövőre drágítana” – válaszolt lapunknak Kutas István, az E.On Földgáz kommunikációs vezetője. Mint hozzátette, az E.On Ruhrgas cáfolta a németországi emelést állító híreket is.
Nem megerősített orosz lapértesülések szerint Magyarország 2007-től azonos mennyiségű orosz importgázért 10 százalékkal többet fizet, mint az idén. A Világgazdaság érdeklődésére hazai gázpiaci körökben úgy vélekedtek, némi drágításra számítanunk kell, a 10 százalék azonban túlzott. „Igaz, hogy az árformula három hónapos késéssel követi az olajárakat,
vagyis így 2007-től kell érvényesíteni a néhány hónappal ezelőtti magas ellenértékeket, de ez nem indokol 10 százaléknyi drágulást” – mondták.
Nem hivatalos adatok szerint 2006-ban ezer köbméterenként közel 300 dollárt fizetett az E.On Földgáz az orosz importgázért. Jövőre átlagosan 293 dolláros áron exportál Európába gázt a Gazprom a Vedomosztyi szerint. A lap egy olyan anyagra hivatkozik, amelyet az orosz cég mai igazgatósági ülésére készítettek elő. A hírre reagáló Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies gázkutatási igazgatója szerint mindössze a világpiaci trend követéséről van szó. Nem a Gazprom döntött, csak követte az olajárak mozgását. Ez a követés azonban a Baltikumban 30–54 százalékos emelést jelent. Ezen belül Észtország 260 dollárt fizet majd, 36 százalékkal többet, mint az idén, a lettek tarifája 54 százalékkal, 220 dollárra emelkedik, viszont a litvánoké alig nő: 210 helyett 230 lesz. Stern szerint a balti államok vélhetőleg átállnak olajtermékek használatára az áramtermelésben.
A Gazpromnak szüksége is van a nagyobb bevételre. Idei, 101,9 milliárd dolláros kiadásaival szemben csak 98,5 milliárdos forgalom áll – mutat rá a Vedomosztyi. Utóbbinál 37 milliárd dollár származik exportból, jövőre viszont várhatóan 46 milliárd. A társaság jövőre az idei összeg kétszeresét szánja beruházásokra, ennek forrását a nagyobb árak mellett termelése növeléséből és a magasabb szállítási díjakból szeretné előteremteni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.