Magasabb gázárak 2007-re
Magyarország viszont 1995 óta a Gazprom-vevők piaci árat fizető csoportjába tartozik. Az idén háromszor annyit fizet a gázért, mint például Ukrajna, s hatszor annyit, mint Fehéroroszország. Hosszú távú gázimportszerződésünk van az orosz céggel. A szerződés az 50 százalék mínusz egy részvény erejéig Gazprom-tulajdonú E.On Földgáz Storage Zrt.-é, amelyhez úgy jutott, hogy anyacége, a német E.On Ruhrgas gázközműtársaság azt megörökölte a Mol Nyrt.-től, amikor tavasszal megvásárolta annak földgázkereskedő társaságát.
A szerződéshez olyan árformula tartozik, amely szerint erősen az olajárhoz kötött ellenértéket kell fizetnünk a gázért. „A 2015-ig szóló importszerződés olyan árformulát tartalmaz, amelyet nem lehet egykönnyen megváltoztatni. Sem cégünk, sem anyavállalatunk nem kapott a Gazpromtól olyan jelzést, hogy jövőre drágítana” – válaszolt lapunknak Kutas István, az E.On Földgáz kommunikációs vezetője. Mint hozzátette, az E.On Ruhrgas cáfolta a németországi emelést állító híreket is.
Nem megerősített orosz lapértesülések szerint Magyarország 2007-től azonos mennyiségű orosz importgázért 10 százalékkal többet fizet, mint az idén. A Világgazdaság érdeklődésére hazai gázpiaci körökben úgy vélekedtek, némi drágításra számítanunk kell, a 10 százalék azonban túlzott. „Igaz, hogy az árformula három hónapos késéssel követi az olajárakat,
vagyis így 2007-től kell érvényesíteni a néhány hónappal ezelőtti magas ellenértékeket, de ez nem indokol 10 százaléknyi drágulást” – mondták.
Nem hivatalos adatok szerint 2006-ban ezer köbméterenként közel 300 dollárt fizetett az E.On Földgáz az orosz importgázért. Jövőre átlagosan 293 dolláros áron exportál Európába gázt a Gazprom a Vedomosztyi szerint. A lap egy olyan anyagra hivatkozik, amelyet az orosz cég mai igazgatósági ülésére készítettek elő. A hírre reagáló Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies gázkutatási igazgatója szerint mindössze a világpiaci trend követéséről van szó. Nem a Gazprom döntött, csak követte az olajárak mozgását. Ez a követés azonban a Baltikumban 30–54 százalékos emelést jelent. Ezen belül Észtország 260 dollárt fizet majd, 36 százalékkal többet, mint az idén, a lettek tarifája 54 százalékkal, 220 dollárra emelkedik, viszont a litvánoké alig nő: 210 helyett 230 lesz. Stern szerint a balti államok vélhetőleg átállnak olajtermékek használatára az áramtermelésben.
A Gazpromnak szüksége is van a nagyobb bevételre. Idei, 101,9 milliárd dolláros kiadásaival szemben csak 98,5 milliárdos forgalom áll – mutat rá a Vedomosztyi. Utóbbinál 37 milliárd dollár származik exportból, jövőre viszont várhatóan 46 milliárd. A társaság jövőre az idei összeg kétszeresét szánja beruházásokra, ennek forrását a nagyobb árak mellett termelése növeléséből és a magasabb szállítási díjakból szeretné előteremteni.
