A cégnek kell bizonyítania
A munkáltatót terheli annak a bizonyítása, hogy a munkavállaló olyan lényeges kötelezettségszegést követett el, amely megalapozza a rendkívüli felmondást – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság a következő perben.
Az ügy áruterítő-raktáros felperese elaludt vezetés közben, és tehergépkocsijával súlyos balesetet szenvedett. Ő maga szerencsésen megúszta, de az árokba borult gépkocsi összetört, a szállított áruban pedig jelentős kár keletkezett. A rendőrök megállapították a felelősségét, és helyszíni bírság megfizetésére kötelezték. A baleset helyszínén a munkáltató is jegyzőkönyvet vett fel, amelyben közölte: rendkívüli felmondással szakítja meg az érintett munkaviszonyát. Indokolásában gondatlan károkozásra, a cselekmény súlyára és a cég üzleti érdekeire hivatkozott. A dolgozó alaptalannak és jogtalannak tartotta az intézkedést, s jogorvoslatot kért. A munkaügyi bíróság azonban elutasította keresetét. Egy tanúvallomás alapján megállapította, hogy a gépjárműnek nem volt semmiféle műszaki hibája. Ugyanennek a tanúnak a vallomása alapján – miszerint a dolgozó későn került ágyba – arra következtetett, hogy a felperes nem kipihent állapotban jelentkezett munkavégzésre. Ez súlyos gondatlanság volt a részéről. Az elalvás, a gépkocsiban és a rakományban keletkezett jelentős kár az ő terhére róható. A munkáltatói felmondás jogszerű volt – mondta ki a bíróság.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet, ezért a dolgozó az LB-től kért felülvizsgálatot. Egyebek közt arra hivatkozott, hogy hiába élt bizonyítási indítványokkal, a bíróság azokat nem vette figyelembe. Az LB kifejtette: az ügyben elsődlegesen nem a fel-, hanem az alperesi bizonyítékoknak van jelentőségük. A cégnek kell bizonyítani a rendkívüli felmondásra okot adó súlyos dolgozói kötelezettségszegést. Az alperesi bizonyítékokat pedig az LB nem találta elegendőnek. Egyebek közt rámutatott arra is, hogy a bíróságok nem vizsgálták meg a felperes hivatkozását, miszerint a cég által elrendelt túlmunkák miatt már hosszabb ideje nem tudta kellően kipihenni magát, és ez óhatatlanul kihatott a munkavégzésére. Így nem lehetett ügydöntő jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a cég a baleset előtti napon 11 óra pihenőidőt biztosított a dolgozónak – hangsúlyozta az LB.
Az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra új határozat meghozatalára utasította. Az új eljárásban – figyelmeztetett – meg kell vizsgálni, hogy a felperes járművezetésre alkalmas állapotban volt-e, ha pedig nem, ezt milyen okok idézték elő. KK
