BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brüsszelben a bezárási terv

Megküldte a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a kabai cukorgyár tervezett bezárásához szükséges szerkezetátalakítási tervet Brüsszelnek – tudta meg lapunk. Ágazati információk szerint az Európai Bizottságnak február végéig kell véleményt nyilvánítania az ügyben. Mint ismert, a kabai gyárat működtető, angol–francia tulajdonú Eastern Sugar (ES) Zrt. még tavaly jelentette be, hogy az idei őszi kampányban már nem kívánja újraindítani a kelet-magyarországi feldolgozót. Az ES – 108 ezer tonnás éves termelési kvótájával – a harmadik helyet foglalja el az osztrák Agrana érdekeltségébe tartozó Magyar Cukor Zrt. és a német Nordzucker tulajdonában lévő Mátra Cukor Zrt. mögött a háromszereplős magyar cukorpiacon. E két utóbbi érdekcsoport – legalábbis az eddigi nyilatkozatok szerint – nem foglalkozik gyárfelszámolási tervekkel.

Az idei kabai cégbezárás előnye, hogy az EU egy tonna cukorkvótára 730 eurónyi szerkezetátalakítási támogatást nyújt, később viszont már kevesebbet fizetne. A kabai cég esetében az összeg most csaknem 80 millió eurót (20-21 milliárd forintot) tesz ki. A dotáció felosztásáról – az agrártárca közreműködésével – már korábban megegyeztek a külföldi tulajdonosok és az érdekeltek (termelők, szolgáltatók, munkavállalók). Ezért az uniós kompenzációt konszenzusos alapon lehetne elosztani, ha Brüszszel elfogadja a szerkezetátalakítási tervet.

A megállapodás értelmében az EU-támogatásból a cukorrépa-termelők 19,6, a gépipari szolgáltatók 7,4 százalékot kapnak, míg az összeg 8,3 százalékát szociális kiadásokra (a 200 munkavállaló végkielégítésére) kell fordítani. Az ES-nek a szerkezetátalakítási pénzekből kell finanszíroznia a gyár leszerelését és a környezetvédelmi helyreállítási munkák költségeit is. A megmaradó támogatás a tulajdonosoké lesz, de ma nincsenek információk arról, hogy e keret mekkora lehet. Az ES egyelőre nem kíván nyilatkozni a tervezett gyárbezárás részleteiről.

Az uniós szabályozás értelmében a répatermelő vállalkozások először jövőre, majd 2009-ben vehetnék fel a szerkezetátalakítási pénzeket. Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének a főtitkára ugyanakkor lapunknak elmondta: a bankok már készen állnak arra, hogy a gazdálkodóknak járó öszszeget meghitelezzék. Ezért a jogosultak – kamat és kezelési költség fejében – már az idén forrásokhoz juthatnának, ha az EU elfogadná a tervet, és az MVH kiállítaná a támogatási jogosultságot igazoló határozatokat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.